Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
Itt állunk a vége előtt. Valami hasonlóra számítottunk, minden csak tőlünk rajtunk múlik. Karnyújtásnyira a trófea.
Nem szabad elkúrni, nem akarok még egy Q.P.R.-t, semmi remegés, csak gólaránnyal megnyert bajnoki cím. Sima 1:0-át a szünetben, a végére pedig egy hármast. Nyílhatnak a pezsgősüveget.
De vigyázni! Itt már eltaknyolni nagyon veszélyes!
„Még egy lépés” bővebben
Az átlagos Liverpool szurkoló itt található balra.
Ezt nem kicsit elbaltázták, náluk volt a szép piros lufi, de elengedték, nem csak a ballon repült el, hanem a kezük is, hihetetlen.
Még abban hisznek, hogy vissza lehet ragasztani. Higgyék csak, nem kell velük törődni, a saját meccsünkkel kell már csak foglalkozni. Előtte egy-egy nagy köszi persze kijár: Pulis, te sapkás balfasz, a City minden fontosabb mérföldkövénél ott fogsz állni?! És persze köszi Gayle, életed meccse volt. De most már egy szót se róluk, se a liverpooli pirosakról, ma jön az Aston Villa.
„Nem ráparázni, nyerni” bővebben
Veszélyes terepre tévedtünk. A Goodison Park nem a Manchester City-nek való vidék már egy jó ideje. Már a szezon előtt, rögtön a sorsolás nyilvánosságra való kerülése után potenciális banánhéjnak tűnt ez a meccs, most meg aztán pláne, amikor is már kőkeményen a bajnoki aranyunk tét. A korábbi Everton elleni idegenbeli meccsek mutatói nem sok jóval kecsegtetnek számunkra, habár szinte minden netes firkász vendéggyőzelmet jósol. Reméljük tényleg összejön egy kínkeserves City-győzelem és nem trollkodja szét a bajnoki versenyfutást az Everton úgy, ahogy két éve tette a Uniteddel.
Érdekes ez a vasárnap, előbb szorítunk a (szó szerint) sötétkéknek, hogy legyen még reális esélyünk a bajnoki címre, aztán jönnek az égszínkékek (azaz mi). A második meccs élvezeti értékét (eredményét?) nagyban befolyásolja majd az első végeredménye, lehet szurkolni (bosszankodni), all délután long. „Come on Blues!” bővebben
A kölnit már az én a ruhámból is csavarni lehet, a rengeteg sonkától zsíros izzadságcseppek ülnek a homlokomon, a sok főtt tojástól fingok, a pálinkától meg böfögök egyfolytában, de nem adom fel. Ma este meccs! „Never give up?” bővebben
3 nappal az újabb, de a Manchester City drukkereknek nagyon is ismerős keserű és csalódást jelentő eredmény után érkezik az egyik pótolnivaló mérkőzés otthon, a Sunderland ellen. A hangulat korántsem olyan erőtől duzzadóan optimista, mint mondjuk jó néhány héttel ezelőtt a ligakupa megnyerésekor, akkor ugyanis sokan kissé elrugaszkodtak a talajtól és már mind a 4 trófea bezsebelését vizionálták maguk előtt. Azóta történt egy s más, vasárnap pedig pudliék alaposan kettéhúgyozták az esélyeinket, aminek köszönhetően nagyon messzire kerültünk az aranyéremtől. Pesszimista, de legalább rövid beharang-kongatás alább.
Ma délután megkapjuk a nyakunkba a bajnoki versenyfutás legfontosabb meccsét. Ha úgy állunk hozzá, hogy ‘elég az x’, megszívjuk. Ha kiakarjuk húzni vereség/kapott gól nélkül a kilencven percet, megszívjuk.
Nyerni kell!
Döntő? Az még talán nem, de garantáltan nagyon sok minden fog múlni ezen a ma délutáni meccsen. Döntő.
Az elmúlt héten másról sem lehetett hallani, mint a Liverpool nagyszerűségéről. Nem baj ez, sőt. Foglalkozzon mindenki csak velük. Legyenek csak ők az ‘esélyesek’. Nekünk a vesztett pontok tekintetében előnyösebb a helyzetünk, ha minden jól alakul két hét múlva vezethetjük a tabellát. Ehhez persze győzni kell, minden adandó alkalommal be kell söpörni mind a három pontot. Ma is pont ennyire van szükség. „Pontokra váltani az előnyt” bővebben