Ezt a posztot, amelyet már jópár felületen, jónéhány alkalommal frissítettünk, azoknak a játékosoknak szenteljük akik rögtön az első mérkőzésükön valamilyen maradandót tudtak nyújtani (tétmeccsen a felnőtt csapatban).
Gól, gólok, parádés teljesítmények, elsőre, égszínkékben (vagy váltómezben, whatever).
Nehéz a választás, de összeraktuk ezt a szubjektív listát, a merítési határvonalat 1981-ben húztuk meg, ez az a bő negyven év, amelynek jó részét láthattuk magunk is, maradékról pedig még lehet elég pontos információkat összelapátolni.
Most az apropót az update-re a múlt szerdai BL meccsen, Nándorfehérváron tündöklő Micah Hamilton miatt kell megejteni.
Íme a sorrend, a nagy-szuper debütáns lista, egy kis ki-hol jár most infóval fűszerezve.
A legújabb fiú a listán
Micah Hamilton, 2023.12.13. Crvena Zvezda – Manchester City
A már biztos csoportelsőség és az amúgyis vékony keretet sújtó sérüléshullám azt jelentette, hogy Pepnek le kellett kotornia a zsák aljára, a zsák alján meg ott ült Micah Hamilton.
Micah az előző szezonban súlyos bokasérüléssel bajlódott, most pedig mikor megtudta, hogy az első csapattal utazhat Szerbiába, alig egy nappal a meccs előtt, szintén alig tudott lábra állni, most az idegességtől. A következő éjjel sem aludt.
Bár Svájcban a Young Boys otthonában (és a ligakupában Newcastle-be) is a nevezett játékosok között volt, Micah-nak megmondta Pep: most az átlagos Kalvin Phillips szerepnél több vár rá.
Pep már 2017 szeptemberében is magyarázott egy jót Micahnak, mikor a Palace elleni meccsen arra kérte a labdaszedőként ügyködő sráctól, hogy minél gyorsabban jusson vissza a játékba a labda, ha az oldalvonalon kívül került.
Teltek az évek, a manchesteri születésű Hamilton az U9-es korosztálytól kezdve végigküzdötte magát a ranglétrán, mire megérdemelten a bemutatkozhatott a felnőttek között Belgrádban.
Semmi félelem nem látszott rajta. A 19. perceben úgy verte be Glazernek, ahogy kell. A végén kiharcolt egy büntetőt (remélem mindent is ihatott Kalvin számlájára), tökéletes este.
Bízom benne, hogy az ő sorsa nem olyan lesz a csapatnál, mint sokaké lett végül, ezen a listán.
23. Liam Rory Delap, 2020. 09. 24. Manchester City-Bournemouth
Előtte hét évvel még kedves édesapja ellen készültek az Etihadban, három éve pedig arra, hogy a kis (Rory) Liam debütál a City mezében. Repül az idő.
A ligakupa meccsen a City A-B vegyes kezdett, értelemszerűen ő volt az, akitől a gólt vártuk, hozta is.
Hozta, de még hogy. Pazar gól.
Ellenben sajnos egyelőre nem úgy fest, hogy ő lesz az új manchesteri szupersztár, pedig sokan szerették volna, de erre egyre kisebb a sansz. Sérülések hátráltatják, Championship csapatokban próbál jó játékossá válni. Kevesebb sikerrel.
Idén a Premier League-ért küzdő Hull City-ben játszik kölcsön, huszonkét meccsen hat gólja és egy gólpassza van.
22. José Ángel Pozo, 2014. 09. 24. Manchester City – Sheffield Wednesday
Delap előtt pont hat évvel debütált a csapatban egy akkori nagy reménység.
A kis Josét a Real Madridtól happoltuk el 2012-ben, alig több mint két évvel ezután mutatkozott be a felnőttek között a ligakupában. December elején Sunderlandben csereként lépett pályára először a Premier League-ben. Agüero sérülése miatt az Everton elleni bajnokin már a hetedik percben beállt (a 63.-ban meg lekapta Pellegrini), majd egy hétre rá a Leicesterben a kezdőben találta magát, mert a bemelegítés közben megsérült Džeko.
Ennyi is volt a manchesteri pályafutása, 2015 nyarán hazavágyott, el is igazolt az élvonalból frissen kiesett Almeríaba. Hiába a tízes mez, nem tudta magát beverekedni a kezdőcsapatba, a csapat pedig a harmadik vonalba zuhanás ellen küzdött. Ő is egy olyan játékos, akinek teljesen más jövőt képzeltünk.
Jelenleg a spanyol Rayo Vallecano játékosa, tavaly kölcsönben a katari Al Ahli SC-nél játszott, idén a spanyol bajnokságban csak a múlt hétvégén kapott nyolc percet a Celta Vigo ellen..
Pozo gólja 1:39-től
21. Rony Lopes, 2013.01.05. Manchester City – Watford
2013 januárja hozta el a pár napja 17 éves Marcos Lopes nagy napját. A Watford elleni kupameccs utolsó perceiben küldte pályára Mancini.
Ha már ott volt, ő érkezett a leggyorsabban egy kipattanóra, hogy ezzel a City történelmének legfiatalabb gólszerzője legyen, ever.
Talán mondani sem kell, ő sem lett a mai labdarúgás ragyogó csillaga, gyökeret verni sehol sem tudott. A legtöbb meccset a Monaco mezében játszotta, jelenleg a Braga játékosa.
20. Rolando Bianchi, 2007.08.11. West Ham – Manchester City
A jó Rolando negyven meccsen tizenkilenc gólt hintett a 2006/2007-es szezonban a Reggina mezében, a City board rá is repült az olasz ifjúsági válogatott csatárra.
Tizenhárom millió euró, tízes mez, nagy remények. A nagy reményeket tovább fűtötte a bemutatkozó meccse, nem volt a világ legnagyobb gólja, de kezdetnek perfekt.
Aztán ez így is maradt. Decemberig egy meccset sem játszott végig, hiába jött egy hármas gólsorozata a bajnokságban (Spurs-Bolton-Villa), 2008 januárjának elején Eriksson közölte vele: taka van.
Érdekesség az utolsó bajnokija és az utolsó kupameccse is a West Ham ellen volt a City mezében (akik ellen kezdett, ugye), mindkét meccsen gólpasszt adott.
A január vége már Rómában érte a Lazióban, öt perc után, második sárgával ki szállt..
2008 nyarán a Torino vette meg, laza nyolc milliós bukta. Ott otthonra talált, de nagy játékos nem lett belőle.
19. Owen Hargreaves, 2011. 09. 21. Manchester City – Birmingham City
A volt angol válogatott középpályást hosszú sérülése után sokan a pályára sem várták vissza, arra meg gondolni sem mertek volna, hogy egy ilyent gólt akaszt még tétmeccsen!
Sajnos ez csak hattyúdal volt, nem egy újabb fellángolás. Összesen 155 percet játszott a csapatban, az idény végén vissza is vonult.
18. David Faupala, 2016. 02. 21. Chelsea – Manchester City
Az 1997 februárjában született francia támadó még az EDS meccseket figyelemmel kisérők figyelmét sem ragadta meg teljesen, de amikor Pellegrini kamikáze egységének tagjaként a pályára futott a Stamford Bridge-en, minden City szurker megjegyezte a nevét.
Neki köszönhetően csodával határos módon 1:1 volt a szünetben.
Akkor azt mondtam: ‘lesz miről mesélni a társaknak öt év múlva egy Ligue 2. csapat öltözőjében‘. Nagyon mellé lőttem, jelenleg a hatodik ligás Olympique Grande-Synthe játékosa.
17. Eliaquim Mangala, 2014. 09. 21. Manchester City – Chelsea
Eliaquim? Tényleg?? Tényleg.
42 millió font 2014-ben nem volt kevés (ma sem az..), de a pénz nem számít, ugye? Ugye.
Kompany tehermentesítésére (Demichelis pótlására?) ez (ezek) nem jöttek be, finoman szólva.
De az első meccse? Nos, az pazar volt. Costa a zsebben, meggyőző bemutatkozás.
A többi? Meh. Soha nem tudott gyökeret verni a csapatban. Több kölcsönadás után 2019-ben lépett le Valenciába, ingyen. Tavaly nyáron pedig Saint-Étienne vele együtt esett ki a francia élvonalból.
A flop szó mellett az ő képe van minden valamirevaló szótárban.
Jelenleg a portugál elsőosztályú Estoril játékosa.
16. Vincent Kompany, 2008. 08. 24. Manchester City – West Ham
2008 nyara. Csodálatos napok Manchesterben. Megérkezik Vinny Kompany és az olajpénz.
Manszúr előtt percekkel egy a sejknél is nagyobb csoda landol? Ki gondolta volna?
Vinnie kibaszta a hatalmas szívét rögtön a pályára, eredeti pozíciójában, a középpályán kezdett, de megfordult a védelem közepén is, ahol évekkel később az egész Angliát vágta rendszeresen inasba.
Nyilván ő lett a meccs legjobbja, ez gondolom nem is volt kérdés!
Jelenleg a Premier League egyik legnagyobb csodájára hajt: benn akarja tartani a Burnley-t. Hajrá, Kapitány! De sajnos még a legnagyobbaknak is vannak korlátai.
15. Stuart Pearce, 2001. 08. 11. Manchester City – Watford
A második vonal minél előbbi elhagyása. Más cél nem volt 2001 nyarán. Az egyik új érkező a cél biztos elérésének biztosításra Stuart Pearce volt.
Hetvennyolcszoros (ex) válogatott védő, a Nottingham Forest legendája (12 év, 400 meccs), 39 életéve minden tapasztalatával, a Psycho.
Az első meccsén is már jó teljesítményt nyújtott, amit egy szabadrúgásgól koronázott meg.
A célt amiért jött, teljesítette, összesen negyvenhárom meccsen szerepelt a szezonban.
Az utolsó, a Portsmouth elleni bajnokin zárta manchesteri pályafutását (és az egész játékospályafutását, ekkor már elmúlt negyven), ami arról maradt emlékezetes, hogy a hosszabbítás perceiben büntetőt hibázott. A City-nek ez lehetett volna a 100. gólja a szezonban..
Maradt Keegan edzői stábjában a csapat mellett, 2005-ben a kispadot is átvehette.
Leghosszabb ideig az angol u-21-es csapat edzője volt (2007 és 2013 között), legutóbbi David Moyes segítője volt a West Ham-nél.
14. Mario Balotelli, 2010. 08. 19. Temesvár – Manchester City
SuperMario már az első meccsét is igyekezett emlékezetessé tenni. A Temesvár elleni idegenbeli Európa Liga meccsen rögtön betalált ( jövendőbeli csapattársa) Costel Pantilimon hálójába, amellyel a City 1:0-ra hozta a találkozót.
Mario vitrinjében olyan nemesfém szekció van, amelyet több, sokkal nagyobbra becsült játékos sem tud felmutatni. Szó szerint berobbant a futballvilágba, de a tűz szépen, lassan aludt ki körülötte.
De életjeleket azért ad magáról.
Az év elején volt egy igazi reunion, Mancini meghívta az olasz válogatott összetartására.
Jelenleg az Adana Demirspor játékosa, egy tavalyi gólja Puskás-díj jelölt volt.
13. Emmanuel Adebayor, 2009. 08 .15. Blackburn – Manchester City
Manu abszolút a Manszúr éra nagy farokvillantásának köszönhető. Jó játékos, egy magasabban jegyzett PL klubtól? Jöhet!
Az akkori board a kezdő FM játékos lelkesedésével húzott be (szinte) minden szóba jöhető játékost a riválisoktól. Ekkor érkezett Tévez, Santa Cruz, Kolo Tuoré, Lescott, Adam Johnson és Barry. Meg még..
Adebayor álomszerűen kezdett, nem csak azért, mert rögtön gólt szerzett, hanem azért is, mert mind fontos találat volt. Első gól Balckburnben, győztes (egyetlen) gól a Wolves és a Portsmouth ellen, aztán jött az a bizonyos gól az Arsenal ellen.
Azon a meccsen nem csak a gól és a gólöröm miatt, hanem a Van Perisevel elkövetett szabálytalanság miatt öt meccses eltiltás lebegett a feje felett. Ebből kettő lett, de megtört a lendület. Az első négy fordulóban négy gól, a hátralévő meccseken tíz.
A következő idényben már egy találat, csereszerep. Télen érkezik Džeko, Manu pedig óriási meglepetésre (kölcsönben) Madridba kerül. Ott sem válik be.
Így mehet a Spursbe. Hatalmas bukta volt, minden szempontból a manchesteri kalandja.
Meglepő módon a Tottenham-ben lehúzott négy(4!) idényt, aztán maradt Londonban még egy évet, a Crystal Palace-ban. Ezután már végleg kiköpte a Premier League.
A török szurkolókat boldogította négy évig (a ’17/18-as szezonban tényleg boldogak lehettek). Idén, ha nincs a járvány, talán tartósabban összeállhatott volna az all-time ManCity flop-forwards duó Paraguay-ban, a Club Olimpiában (a Santa-Cruz—Adebayor páros, persze), de esély sem volt erre.
Legutóbbi a togói Semassi játékosa volt, vagy még most is az? Igazából senkit sem érdekel..
12. Julián Álvarez, 2022. 07. 30. Manchester City – Liverpool
Első meccs a szezonban, első gól. Őszintén: nem tőle várta senki itt a City gólt.
De ő hozta. Egy kis izgalom volt, hogy megadják-e, a végeredményt mondjuk nem befolyásolta, de Julián megmutatta magát.
Azóta mindenki ismeri a nevét. Mindent megnyert, ami számít a futballban. Döbbenet. Remek fickó, 23 évesen úgy hiszem lesz még motivációja.
11. Samir Nasri, 2011. 08. 28. Tottenham – Manchester City
Nasri az első meccsén amit a Cityben játszott, annyi gólpasszt adott (három), mint előtte az Arsenalban mezében negyven(!) bajnokin. Hetvenegyszer passzolt, és ezek közül csak kettő nem jutott el a címzetthez.
9. Robinho, 2008. 09. 14. Manchester City – Chelsea
Az új kor első sztárigazolása, a Real Madrid csapatától érkezett Robinho. A debütáló meccsén ugyan kikapott a csapat, de a Chelsea ellen lőtt gólja, cselei, és a játékhoz való hozzáállása egy sokkal fényesebb manchesteri karrier lehetőségével kecsegtetett, de mint tudjuk, nem így lett.
A szabadrúgása 1:05-től:
Két szezon Manchesterben, a tehetségéből csak morzsákat dobált el. A Santosba menekült kölcsön. A Milanban lehúzott négy szezont, utána újra a Santos lett a mentsvár. Kína-Brazília-Törökország voltak az állomáshelyei ezután.
2020 októberében jelentették be, hogy csekély fizetésért, a számára mindig segítő kezet nyújtó Santosban folytatja a pályafutását. Ott már nem lépett soha pályára, miután decemberben kiderült: az olasz legfelsőbb bíróság szexuális erőszak miatt kilenc év börtönbüntetésre ítléte.
2022 februárjában az olasz igazságügyi minisztérium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Robinho ellen.. Brazília nem adja ki Olaszországnak.
8. Andy Morrison, 1998. 10. 31. Manchester City – Colchester
A kőkemény védő, akit a City szurkolói minden idők harmadik legjobb kapitányának választottak meg, 1998-ban a harmadosztályban. A meccset 2:1-re nyerte a Manchester, Morrison gólt szerzett és fáradhatatlanul robotolt a védelemben. Ennek a harcosságnak köszönhetően a ’99-es play-off meccsen már ő vezette ki a csapatot a Wembleyben, majd tevékeny részese volt az első osztályba való feljutásnak.
Sajnos a Premier Leagueben nem termett babér a kapitánynak, sérülések hátráltatták. Több csapatban szerepelt kölcsön, de nem bírta a lába, alig egy év múlva abbahagyta labdarúgó pályafutását.
Jelenleg Sri Lanka szövetségi kapitánya.
Andyről bővebben itt értekeztünk.
7. Benjani, 2008. 02. 11. ManUtd – Manchester City
Ezután a meccs után hangzott el Sven Göran-Eriksson klasszikussá vált mondata, hogy „Zimbabwéből érkezett, hogy gólt lőjön a derbin!„. Persze nem Afrikából lett leigazolva a csatár, hanem Portsmouth-ból.
Az Old Traffordon az ő góljával vezetett 2:0-ra a csapat (a végén Carrick csak 2:1-re tudott szépíteni), remek kezdés, de a folytatás már nem volt ilyen fényes… Nem tudta beverekedni magát a csapatba, először a Sunderlandnek volt kölcsönadva, majd 2010-ben ingyen Blackburnbe igazolt, onnan tért vissza Portsmouthba.
Angliából Dél-Afrikába igazolt, ott fejezte be pályafutását.
Természetesen erről a meccsről külön poszt is szól.
6. Shay Given, 2009. 02. 07. Manchester City – Middlesbrough
Az ír hálóőr a téli átigazolási szezonban érkezett a Newcastle gárdájából, és rögtön az első meccsén remek teljesítményt nyújtott, lehúzva a rolót (szó szerint, hihetetlen bravúrjai voltak, annyira fel volt spanolva, hogy egyértelmű volt, itt nem kap gólt) a Middlesbrough csatárai előtt, így neki is köszönhetően hozta a meccset 1:0-ra a City.
Shay furcsa karriert futott a City-ben, a 2009-10-es félszezon után a ’10-11-es idényben a sérüléséig ő védte a csapat kapuját (a szezon végén emiatt a sérülés miatt került a City-be drága Fülöp Marci), ahová aztán huzamosabb ideig már soha sem került vissza. Sőt, sehol nem sem lett ő a no. 1.
Visszatért a bomba formában védő Hart, Given 2011-ben az Aston Villába igazolt. Volt egy kölcsönszerződése Middlesbroughba, majd a Stoke City-ben fejezte be a pályafutását.
Legutóbb a pénzügyi nehézségekkel küzdő Derby County-nál dolgozott.
5. Eyal Berkovic, 2001. 08. 11. Manchester City – Watford
Igen, ez a dátum már szerepelt fentebb is. Az izraeli Berkovic Pearce-szel együtt mutatkozott be.
Kevin Keegannek egy cél lebegett a szeme előtt: minél előbb visszakerülni a Premier League-be (ez simán össze is jött, 108 lőtt gól, 98 pont), ehhez kellett egy ilyen játékos, mint Eyal.
Az első meccsén már terrorizálta a watfordi védőket, gólt is szerzett. A cahmpo-ban csillogott, viszont feljutás utáni első évben látszott, a Premier League már nem az a szint, ahol nem igazán tud érvényesülni.
Antoine Sibierski szerződtetése után semmi sansza sem maradt a csapatba kerülésre.
Harry Redknapp, aki két idényen keresztül volt edzője a West Ham-nél, elhívta még a Portmouth-ba, de vilgágot ott sem váltott.
2005-ben a Maccabi Tel Aviv-ba szerződött, ott fejezte be a pályafutását.
Videós összeállítás a remek első idényéről (a gólja külön itt található):
4. Shaun Wright-Phillips, 2008. 08. 31. Sunderland – Manchester City
A saját nevelésű Shaun Wright-Philips három év után tért vissza a Chelsea-ből és rögtön belehúzott.
Két gól nyitásként, a szebbik 0:39-től.
Sajnos (kis túlzással) ezzel el is lett lőve puskapor. A következő hatvanhárom meccsre hét találat maradt és egyre halványabb játék az egyre erősödő City-ben.
3. Trevor Francis, 1981. 09. 05. Stoke City – Manchester City
Az első játékosa a csapatnak aki miatt átlépték a bűvös egy millió fontos vételárat, az nem más, mint a Nottingham Foresttől szerződtetett Trevor Francis.
1981 szeptemberében lépett először pályára a csapatban Stoke-on-Trentben a Victoria Grundon, ahová (főképp miatta) tízezernél is több City szurkoló zarándokolt el.
Hősünk nyilván rögtön kezdésnek két gólt is szerzett. A folytatás azonban sajnos nem lett egyértelmű siker.
Francis egy évig volt a csapatnál. Többször volt sérült, 1982 nyarán a Sampdoriához távozott.
Trevor bemutatkozásáról bővebben itt olvashattok.
2. Ali Benarbia, 2001. 09. 15. Manchester City – Birmingham City
2001-ben Kevin Keegan sokakat meglepett mikor a Premier Leaugebe való visszajutáshoz a középpálya vezérének a harminckét éves, kétszeres francia bajnok algériai Ali Benarbiát igazolta le.
A jó Kevin megérzése helyes volt, az algír mágus már az első meccsén varázsolt. A 3:0-ra megnyert meccsen két gólt lőtt, de nem csak a gólja, pazar játéka lehengerelte a szurkolókat.
A lendülete kitartott az év végéig, és a legendás City játékosok közé sorolták egyetlen idény után, nem csoda, hogy ő lett megválasztva a 2001/2002-es szezon legjobbjának. Igazi vezére volt a 99 ponttal, és 108 lőtt góllal az élvonalba kerülő gárdának.
A fent már említett (azaz szintén pazarul debütáló) Eyal Berkovic sérülése után húzta be Keegan Benarbiát. Az izraeli karmester felépülése után jött a nagy kérdés: két ennyire hasonló képességű játékos lehet-e egyszerre a pályán? Keegan szólt: yes. Amikor lehetett a Berkovic-Benarbia rongálta a második ligás csapatok szurkolóinak az idegrendszerét.
Még egy szezont maradt a feljutás után, összesen 71 meccset játszott le a City mezében, és 11 gólt lőtt. 2003-ban Katarba igazolt levezetni.
1. Sergio Agüero, 2011. 08. 15. Manchester City – Swansea City
Sergio első meccsére (mit meccsére, fél órájára) nehéz szavakat találni. Két gól, gólpassz hihetetlenül agilis játék (a meccs utáni posztunk). Tíz évig csodáltuk hétről-hétre, a klubon belüli gólrekordokat szépen sorban megdöntötte.
Egy zsák trófeával távozott. Korszakos legenda. Nem csak a City-ben, az egész angol labdarúgás történetében.
A végén pedig jöjjenek azok, akinek nem sok hiányzott, hogy ők is a fenti impozáns álljon ennek a listán szerepeljenek, de a parádé nem pontosan az első meccsükön esett ki belőlük.
De mivel ezek is debütálások valahol, így egy picir engedékenyek vagyunk (hazai debütálás, bajnoki debütálás stb.), így + rovatot is nyitottunk.
+1 Paulo Wanchope, 2000. 08. 23. Manchester City – Sunderland
A costa-ricai támadó szenzációsan mutatkozott be Manchesterben, 2000 augusztusában a Sunderland ellen. A 4:2-re megnyert meccsen nem kevesebb mint három gólt vállalt magára! Hazai közönség előtt egy hármas? A szurkolók kedvence lett nagyon hamar, naná.
Összesen négy idényt töltött a csapatnál, amiből sajnos a fél 2001/2002-es, és az egész 2002/2003-as szezont kénytelen volt kihagyni.
Összességében 64 meccsen 27 gólt lőtt, mielőtt 2004-ben Malagába igazolt.
+2 Erling Haaland, 2022. 08. 07. West Ham – Manchester City
Tavaly augusztus elején, Londonban indult be a robot.
Néhányan azt hitték, egy héttel korábban, szintén Londonban, csak egy másik stadionban (ekkor még csak Álvarez talált be, lásd fentebb).
Nyilván voltak kárörvendők, vagy messzebb merészkedők, de Erling berúgta az ajtót.
Úgy berúgta, ha már semmit sem csinálna többet, akkor is szűk másfél év alatt annyit tett le az asztalra, hogy mennyit? Nem fogom részletezni, tudjátok úgy is.
De még fog csinálni pár dolgot.