Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
Gyorsvonat sebességével igyekszik átrohanni a Manchester City London városának legkisebb első osztályú csapatán (pláne, hogy a szokásoknak megfelelően vasúton közelítik meg a srácok a fővárost).
Ez a meccs olyan, amelyet kötelezően hoznia kell a Citynek, ha tényleg komolyak a szándékaink a bajnoki címmel kapcsolatban!
Eddig bámulatos a teljesítményünk a Premier League-ben, tíz bajnoki meccs után már történelmet írtak Manciniék. Az 1888-1889-es(!) szezon óta nem volt ennyire termékeny egy csapat sem az első tíz fordulóban, mint a mostani Manchester City. A tavalyi szezonhoz képest óriási előrelépés tapasztalható az „előre játékban”, míg egy évvel ezelőtt inkább a Kompany vezette védelem volt az együttes legerősebb egysége, mostanság egyértelműen a támadó szekció viszi a prímet. Emlékezhetünk, ha tavaly Téveznek nem jött ki igazán a lépés egy-egy meccsen, akkor rendre gólszegény meccseket produkáltunk. Idén azonban már több lábon áll a gólgépezet (a csapatból összesen 13-an szereztek már legalább egy gólt), hajtás után mutatjuk is, hogy miért.
Sikerült egy héten belül megnyerni a harmadik meccsét is a csapatnak.
Egy kicsit nehezebben ment ma, de meglett a három pont, és a Premier League élén magabiztosan áll a Manchester City!
Minden okunk megvan a mosolygásra!
A szerdai ligakupa randevú után tegnap is elintéztük a farkas falkát.
Bár ezúttal nem rúgtuk hatot, de még csak ötöt sem, három azért összejött (egy ellenében), így továbbra is tartjuk azt a tendenciát, hogy eddig minden PL meccsen tudtunk rúgni legalább két gólt.
Ismét a Wolves kerül a Manchester City célkeresztjébe.
A héten már egyszer elpáholt Wolverhampton most az idegenbeli kupameccs után az Etihad Stadionba látogat.
A Premier Leauge legjobb húsz játékosa, az eddig lejátszott kilenc forduló után.
Nehéz szavakat találni arra, amit a srácok ma délután letettek az asztalra. Még a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyi gólt rámolunk be a vörösök kapujába… A meccs előtt egyébként bíztam benne, hogy győzhetünk, mert most jóval egységesebb és erősebb csapat benyomását keltjük, mint mondjuk a tavaszi meccsen, de erre szerintem senki sem számított. 1926 után a legnagyobb verést mértük a junájtidre, és megtörtük a 18 hónapja tartó hazai veretlenségüket is. Hajtás után jön az 1-6.
Sokunk számára ismerős, hogy a vasárnapi ebédre kénytelenek vagyunk valami kellemetlen vendéglátóhoz menni (mondjuk egy nem szívlelt szomszédhoz). Nagyképű, fröcsögve, minket lekezelően mutogatja az új hi-fit, vagy a giccses étkészletet…
Ilyenkor sokszor rossz a vendéglátás, hiányzik a jó modor, de évente egyszer-egyszer kénytelenek vagyunk elviselni, már csak a jó szomszédi viszony miatt is…