Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
Egy biztos, idén ezt már jól megtanulhattuk: ha azt látjuk, hogy Edin Džeko a kispadon kezdi a meccset, akkor ráérünk leülni a képernyő elé, nem kell sietni. Nyugodtan menjünk ki a kertbe, ebédeljünk meg, tegyünk az asszony kedvére. Esetleg elugorhatunk még sörért, elvégezhetjük a nagydolgunkat, felhívhatjuk bájcsevegni a rokonokat…
Szóval tegyünk bármit, ami a jólesik, a meccs lényegi része úgyis csak akkor fog elkezdődni, amikor Edint becseréli Mancini!
Szabad napok előtt igazi felszabadult meccs Manchesterben! Októberig kellett várni, hogy egy ilyen sima találkozót játsszon a csapat, de megérte!
A többiek meg mehetnek a picsába. Na, azért ennél árnyaltabb a kép, de ha csak két mondatban kéne jellemezni a meccset, akkor ezek lennének.
Jobb volt a Dortmund, néhol bántóan, jobb. Hart mellett nem kis szerencse kellett ahhoz, hogy megmaradjon az immár 18 meccse tartó hazai veretlenség a nemzetközi kupákban.
Szerencsére sikerült végre nyerni. Pontosabban nem a szerencse miatt nyert tegnap a csapat, hanem mindent megtetettek, hogy győztesen távozzanak Londonból.
Furcsa ezt mondani, egy 2:1-es, az utolsó perekben kiharcolt győzelem után, de a City közel tökéletes produkcióval hozta el a Fulham otthonából a három pontot!
Hihetetlenül el vagyunk kényeztetve így 2012 végére. Az ember sértve érzi magát, hogy nem nézheti otthon, kényelmesen a Manchester City szaros ligakupameccsét.
Bár az eredmény távolról sem kedvez nekünk, de csak jó lett volna látni.
Továbbra sem klappol valami. Piszok gyenge mutatványt adtunk elő ma is, amely alapján megint nem érdemeltünk volna győzelmet. Tompaság, ötlettelenség és rengeteg hiba, körülbelül ezek jellemezték leginkább a játékunkat a mai nap. Pedig nagyon kellett volna egy önbizalom növelő győzelem.
A potters és a Real elleni csorbát illett volna kiköszörülni az Arsenal ellen az Etihadban. Ehelyett azonban egy über gyenge meccsen mindössze csak remiztünk a londoni alakulat ellen. Bővebben a hajtás után.
Nem jött össze a csoda a Bernabéuban, pedig igen közel álltunk hozzá. Arról, hogy végül pont sem legyen belőle, a minket amúgy is évekig keserítő Ronaldo gondoskodott.
Meccsösszegző a továbbiakban.
Lement négy forduló, ebből kétszer olyan pályán játszott, ahol a büdös életben (azaz vagy öt éve) nem nyert (már csak az kellett volna elintézni, hogy két hét múlva a Goodison Parkba legyen jelenés, egy évig nyugodtan lehetne meccset várni), ha így nézzük, akkor kurva jó ez a nyolc pont, két egységnyire az első helytől. Lehetne persze több is, nem kellett volna hozzá sok, de ez van. Pláne, hogy Mancini a Stoke elleni keretbe öt új játékost nevezett.
Először azt hittem rossz streamet nézek, annyi új arcot mutogattak kezdés előtt. Olyan volt mint egy vakrandi, de mi csaltunk, hiszen megkerestük az előző kapcsolatukat, és jól kifaggattuk őket. Köszönjük nekik! Tehát jöjjön egy rendhagyó meccsbeszámoló, ismerkedési esttel kombinálva: