92 esztendeje, hogy a klub elköltözött a Hyde Roadról, és ma van 12 esztendeje annak, hogy a manchesteri kékek elhagyták a brit foci egyik legtradicionálisabb stadionját, a Maine Roadot. Egy poszt formájában most megemlékezzünk az „Észak Wembley-jéről”.
A Hyde Road, amely a Manchester City otthonául szolgált 1887 óta, az 1910-es évek végére igen rossz állapotba került. Az első világháború alatt a stadiont istállónak használták, ráadásul a 40 ezer nézőt befogadó Hyde Road kezdett szűkössé is válni. Egyre több mérkőzésen fordult elő, hogy több száz drukker egyszerűen nem fért be a stadionba 1-1 bajnoki alkalmával, holott fizettek a jegyért. A vezetőség nagy dilemma előtt állt. A stadionbővítés csak részben lett volna lehetséges, a Gorton/Ardwick körzetet pedig nem szívesen hagyták volna el.
Pontosan tizenegy éve, 2004. február 4-én egy ártatlan FA kupa visszajátszás a White Hart Lane-en az egyik legizgalmasabb Manchester City meccsé kerekedett, amit valaha láttam.
2008. szeptembere óta nem egyszer jelentették ki többen, hogy a Manchester City egy történelem nélküli klub, amely csak játékszer egy dúsgazdag arab kezében. Ezt nemcsak különböző blogokon, fórumokon álnév alatt írogató – divatos kifejezéssel élve – trollok gondolták, gondolják így, hanem korábban a különböző médiumokban is bele lehetett futni ezekbe a baromságokba.
Ez a címe Andy Morrison tavaly megjelent önéletrajzi könyvének.
A 