Többen felvetették, krízisben a csapat. Talán nem volt krízis, de a látványos felemelkedés megtört, amit egy bénácska hatos követett.
Persze mindenki dörzsölte körülöttünk a tenyerét, de két remekbe szabott sikerrel visszakapaszkodtunk. Visszatekintünk erre a két meccsre és felmérjük a hatos sorozat által okozott károkat.
A hatosba beletartozik a BL-ben a Celtic elleni iksz és a Barca elleni négyes.
A károk? A presztízsveszteségen túl mérhetőek. A barcelonai vereség mondhatni kalkuláltnak, de a Celtic elleni pontvesztés fáj. Hogy a ‘gladbach otthon nem bírta megverni a skótak, csak nagyon-nagy pech árán úszna el a továbbjutás. Az első hely nem lesz meg. Sajna. Sevilla, Dortmund, Monaco, Atletico Madrid. Jelen állás szerint közülük kerülne ki az ellenfél a 16 között. Nem lenne könnyű, egyi ellenfél sem, de úgy hiszem egyikük sem lenne megugorhatatlan akadály. Bár maradna minden így.
A hatosba beletartozik a Spurs elleni zakó, és a Soton és a Toffees elleni iksz.
A károk? Presztízsveszteség ezen a három meccsen a legkevesebb (a londoni zakó szar, de benne van a pakliban).
Az effektív kár is itt a legkevesebb, a tabella legfelső helyét sikerült megtartani, az előny elolvadt. Az ötödik Spurs három pontra, a nagy szériában lévő, negyedik Chelsea egy pontra, a londoni kékekhez hasonlóan szuperpihent ‘pool és az Arsenal szintén 23 pontot kapart össze. Botlani fognak persze, mi is. Izgalmas lesz, de baromira hiányozni fognak az elhagyott pontok.
A hatosba beletartozik a MU elleni kupakiesés.
A károk? Presztízsveszteség? Van, ilyen meccsen mindig. Nagy.
Amúgy meg, el lehet engedni a mikiegér kupát, viszonylag simán, csak szar.
Szombaton a West Brom otthonában visszatért egy közel tökéletes keret. de Bruyne még a padon, Sagna és Sané sérült, Zabman nem vállalta még a játékot. A Barcelona ellen meg még szebb lett az összkép.
A bajnokin Bravo a Bajnokok Ligájában Caballero kezdett. Claudio hozta a szokásosat (és nem kapott gólt!!4!!4!!, azért volt vakrepülése is), ellenben Willyre egészen más élet várt Messiékkel szemben.
A Barcelona ellen volt legkevésbé Pepes a csapat, ez meg is látszott a teljesítmény. Megvoltak a rövid passzos izék is, de a biztonság most felülírta az alapprogramot, rég láttunk tizenöt a picsába ellőtt kirúgást City kapustól. A legnagyobb védése talán a 28. percben volt Neymar lövésénél.
Bravonak sok izzadni valója nem volt a Hawthornsban, volt egy nagyobb bravúrja a 84. percben, Caballero egyszer kapitulált — mást nemigen tudott tenni akkor — amúgy ami volt megoldotta. Egy-egy puszival mind a ketten jöttek a kapuvasnak.
Maffeonak a jelek szerint sok lett volna egy héten két meccs (pedig tényleg jó volt az Old Traffordon), így Fernando lett a jobb bunkó. De tényleg, nem kamuból. Ami egészen elképesztő, jól is ment neki — azért egyszer McClean jól faképnél hagyta —.
Zabaleta a Barca ellen már bevethető volt, ha így esett, pazarul meg is oldotta a feladatát. Amikor kellett behúzódott középre, rájárt Neymar nyakára rendesen, na.
A Stones–Otamendi középső kettős a best a úgy tűnik Pep szemében hátul. Nicolás stabil alap, John meg lehet Pep új Boatengje. A West Brom ellen Stones volt egy kicsit, a Barca ellen Otamendi sokkal jobb.
Kompany pedig végérvényesen a padra szorult. Fájó ezt látni, de nincs mit tenni. Lassan el kell engedni az ő kezét is.
Ez felveti a kérdést: ki lesz a kapitány? Zabaleta rúdja is lassan ki kezd állni, oké Pep csapatban gondolkozik, de nekem akkor is kedvesebb lenne egy Vinnyhez hasonló harcoson látni a szalagot.
Clichyvel szemben a jelek szerint Kolarov a favorit, e két meccs alapján nem is csoda. Egy-egy sárgát is beszerzett, de ez a legnagyobb rossz, amit el lehet mondani róla. Aleks megint úgy játszik, mint az év eleji tízes nagy részén.
A védelem előtt Gündogan és Fernandinho volt a stabil pont mindkét meccsen. Dinho stabil pont volt a WBA ellen, rajta keresztül épült fel a támadás, messze nála volt legtöbbet a labda az égész mezőnyben, adott 90 jó passzt.
A Barca ellen 180 fokot fordult vele a világ. Nála kevesebbet csak Sterlingnél volt a labda, a védekezés volt a fő feladata — gyaníthatóan erre is készült, meg ide is szorult —, viszont a passz hatékonysága drasztikusan visszaesett, nem 90, hanem 9 jó passza volt.
Nem csoda, hogy 2:1-nél, a 60. percben Guardiola őt kapta le legelőször, Fernando érkezett a helyére, akinél a hátralévő alig több mint fél órában szinte ugyanannyit volt a zsuga és pontosan ugyanannyi jó passz.
Jó Pepünk holtig tanul. A West Brom ellen a megszokott taktikát láthattuk, kedden viszont — nem csak Fernandinho — minden változott.
Nem volt tökéletlen a Barcelona elleni ‘odavágón’ a taktika, de most nagyon ráérzett valamire. Sarokba vágta hatalmas fétisét, a labdatartást. Mindent a vendégek játékának rendelt alá.
Mi kellett a sikerhez? A taktika oké, be is tartották, de mi még? Most csak mérsékelt balfaszkodás volt a védekező harmadunkban. Nagy segítség magunknak. Bár Messi gólt lőtt, Neymar gólpasszt adott, az MSN nem csillogott, Suárez pláne, mögöttük pedig nagyítóval kellett keresni a jó teljesítményt, nem mondhatni, hogy a legjobb összeállításukban léptek pályára hátul. Enrique sem tudott belenyúlni a meccsbe — nem is nagyon volt hová, kihez nyúlnia —, hogy a Barcelona volt fosh, vagy City zseniális, azt én nem tudom — és nem is akarom — visszafejteni, hatodik nekifutásra csak sikerült kiütni a a Barcát.
De vissza a csapathoz. A két meccsen egyértelműen a legjobb Ilkay volt. Két-két gól, egy gólpassz — összesen a két meccsen 86-ból 80 jó passz, ebből 5 kulcspassz —, káprázat.
Nehéz szétszedni ezt a kettőst, ha rendben vannak. Silva, Fernando és de Bruyne is megállta itt a helyét, baromi nehéz lesz ide bekerülni bárkinek.
Yayának is. Megtörtént amit Pep várt: bocsánatot kért. Gyanítom későn. Most Pepen sor, hogy lépjen. Várjuk mi lesz.
Mindkét meccsen Sterling volt a jobb szélső. Nem parádézott, tette a dolgát, a Barca ellen gólpasszt adott. Jó szezont fut ő is.
Raheemot mindkét meccsen Navas váltotta, nem lassítani akarta a játékot ezzel Pep, az fix.
Középen Silva volt megtalálható. Extra varázslatot most ő sem nyújtott, ment csinálta, adta a zsugát. Szűk tíz percre a ligakupa meccs után ismét Aleix Garcia kapott lehetőséget David helyett.
A WBA ellen Nolito volt a balszélső, szépen lekötötte Dawson idejét. A vélt/valós sérelmein való elégtételt kellene visszább vennie. Ezen a meccsen de Bruyne váltotta a 68. percben. Szélső lett Kevin is, egy kicsit féltem, nagyon jól állt neki beljebb játszani, de adott egy nagyszerű gólpasszt Gündogannak, a Barca ellen meg egy kicsit szürkébb volt az első félidőben, de jött föl, mint a talajvíz. A szabadrúgása pazar volt, a kapufája beférhetett volna.
A BL meccs végén Nolito jött be de Bruyne helyére. Érdekes, Pep mindhárom támadó középpályását lekapta a WBA ellen.
Elől Agüero végre magára talált. A bajnokin két gól, gólpassz. Nagyon szép, Agüerós gólok. A Barca ellen meg nagyon hasznosan játszott. Kun is back.
A West Brom elleni meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
A WBA nem volt ellenfél, annyi gólt kaphattak volna, amennyit nem akartak. De nem is volt ellenfél, McClean, McAuley és a csereként beállt Leko mutatott valamit a futballból.
A negyedik gól tetszett igazán, igazi Guardiolás gól volt, ahogy végigment a támadás. Tetszetős volt. Jó előjel, de nem jelent semmit egy ilyen meccs a Barcelona előtt.
Pedig voltak a meccsnek olyan szakaszai, hogy a Barca is kaphatott volna jópár gólt.
Nem voltak a topon. Oké, a felállásuk nem volt a legerősebb, kellő előnyük volt a csoportban, de akkor is.
Az első félidő elején is jöttek a kontrák, de nem voltak pontosak. Ahogy lenni szokott ilyenkor: jött Messi. Attól fostam, hogy ez visszaveti a csapatot, de nem. Kibírták, sőt ők hibáztak hátul. Szép guriga után lett meg az egyenlítés.
A második félidő más tészta volt. Nagyon kellett Kevin bombája, aztán ment minden a maga útján. Az igaz, hogy André Gomes kapufájánál mázli volt, hogy ő érkezett ott meg — bár kapufával de Bruyne sem maradt adós —. A harmadik gól hab volt a tortán.
Kassai. A bíró mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Nem volt jó, hibázott, ez van. Sokan megint a videóbírót emlegetik. A hibák ellenére szkeptikus vagyok, ki fog dönteni a monitort bámulva és hogyan? A két leginkább vitatott szitu (Sterling műesése és Agüero kezezése) után a lassításokat nézve kb. minden szakértő máshogy látta a dolgokat. Szkeptikus vagyok.
Végre győzelem. Se kiállítás, se tizenegyes, csak a három pont.
A Barcelona ellen meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Az elmúlt héten két olyan meccset játszott a csapat, amikor nem pörgette szét magát — hogy ez energiakímélés volt, vagy az ellenfelek voltak ennyire masszívak, végül is tökmindegy — a minimálisan elvárt eredményeket hozták a srácok.
Az előjelek nem voltak fényesek, de minden adott volt, hogy a csapat legalább egy ikszre hozza a rangadót.
Milyen is a mostani Manchester City?
Lezárult az ó, elindult az új év. Felemás volt, mindeddig a szezon, igen-igen, egy kisebb mérleget is lehet meg lehet már vonni, hiszen az túlléptünk a fél távon a bajnokságban — hogy érdemes is? az már más tészta .—.
Nehezen, de szeptember után sikerült három győztes meccset lehoznia a csapatnak.
Szükség volt már egy győzelemre, szükség volt már egy hátul nullára hozott meccsre.
Visszahozták a meccset a fiúk, de hogy! Utoljára a Barcelona elleni Bajnokok Ligája meccsen volt ekkora feltápászkodásra példa az idényben — oké, most gyökeresen mást játszott a csapat, de legutóbb tényleg a Barca ellen fordított 180 fokban a játék képén a csapat —.