Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
Győzelem. Ez volt a tizenegyedik bajnoki győzelem zsinórban. Elképesztő teljesítmény.
Most a városi rivális otthonából lett elhozva a három pont. Örülünk.
Pep megint legyőzte a passzív, majd agresszív Mou-t, tizenegy pont előnyt szorgoskodva össze a nagy decemberi hajtás elé. Páratlan.
Hamarosan elkezdődik a 175. manchesteri derbi, a szezon eddig legjobban várt meccse.
Tűkön ülés közben tarts velünk egy kicsit hangolódjunk!
Pár éve azt írtam egy ausztriai edzőmeccs után: nem kell mindent látni. Kurvára igazam volt.
De megint én voltam a hülye — a csajom értetlenkedése mellett — hajnalban meccs után kell kutatnom.
Az előző összefoglaló poszt óta a legnagyobb hír, hogy Kyle Walker csatlakozott a kerethez. Kellett is, mivel jobb bekk nemigen volt a keretben.
Nem volt itt semmi meglepetés, tessék továbbhaladni.
Különösebb izgalmak nélküli — régi angol meccseket idéző — derbin vagyunk túl. 0:0? Volt akinek ez meglepetés volt? A City-nek ez volt a hetedik döntetlenje otthon (összesen nyolc van), a MU pedig a szezonbéli tizenharmadik ikszét szorgoskodta össze.
Nem ez volt életünk derbije.
Nagyon nem.
Ez is megvan. Behúzva a derbi. Az első félidőben olyan űrfocit láthattunk, hogy ihaj. Mourinho elmérte a dolgokat, Guardiola megnyerte a derbit.
Lépdel előre a csapat, az egyetlen amelyik a 100%-os a Premier League-ben. Lassan csak kurvajók leszünk.
Bravo – hát, izé. Na, mit mondjak? Kezdjek Hartozni? (amúgy láttátok milyen gólt kapott Joey az Atalanta ellen? ne nézzétek meg!!) Nem fogok.
Néha nem mertem a monitorra nézni, hogy mit művel, a gólnál, a Rooney-ra való rácsuszásnál (centin múlt, hogy nem lett tiszta tizi szitu). Jesszus. Rashford lövésénél mázli, hogy Ibra lesen volt, felejtsük is el, mert tényleg (de tényleg) jó kapus. Majd kijön belőle. Pep teljes mellszélességel (azaz egy bődületes lódítással) kiállt mellette. Helye, így kell a nyilvánosság előtt, majd az öltözőben megbeszélik, van mit.
Sagna – nem élete meccse volt, de fegyelmezetten (39 jó passzal), komolyabb hiba nélkül hozta le a meccset.
Kolarov – ő az, aki talán a legjobban újjászületett Pep kezei alatt. Sokan tették volna a kukába, erre az új gépezet egyik legfontosabb fogaskereke lett. Remek játék, részt vett a gól előtti támadásépítésben, még a foga elvesztését sem bánta.
Stones – a gólt szépen összehozták Bravoval, de utána viszont volt egy nagy mentése. Néha nem volt túl magabiztos, de több volt, mint helytállás. Remek helyettese Vinny-nek (azért hiányzik a kapitány), nagy értéke lesz a csapatnak, akár még tíz évig. Nem semmi.
Otamendi – a meccs egyik nagy hőse. Védő ritkán lesz a motm (pláne, ha van egy olyan teljesítmény előrébb, mint amit a belga tol le), de minden tiszteletet megérdemel az argentin. Hatalmas harcos, remek meccse volt. Rengeteg megnyert párharc, rengeteg szerelés. Nagyon kellett a sikerhez.
Fernandinho – nincsenek szavak a brazilra idén. Eddig sem volt rossz, de most szintet lépett. Megadja a kellő stabilitást a középpályán, hogy elől a kreatívok tudják tenni a dolgukat. Nem lehetett megmondani ő, vagy a vele szemben közlekedő Pogba a világ legdrágább játékosa.
Fernando érkeztével egy sorral feljebb játszott, ott sem okozott csalódást.
Silva – David a csapatkapatányii szalaggal a karján vezette ki a csapatot. Most nem a merlini énje dominált, hanem ő is harcossá változott, de még így is, hogy nem tudott csillogni, nincs kétség: ő a csapat agya.
de Bruyne – igazából nem Kelechi, hanem ő lett Agüero helyettese. Életveszély, ez volt ő. Gondolom mozgatta az is, hogy Mourinho kidobta őt anno Londonból.
A gólja valami egészen (Blind, nomen est omen, tényleg vak volt a játékhoz többször) remek felütés volt, két kapufa, mestergyilkos.
Sterling – Raheemnek most nem ment. Nem ba, Lingard és Shaw azért is volt olyan fosch, mert túl nagy energiát fektetett a mu a bal oldala védelmére. Mindig nem lehet tökéletes meccset hozni.
Nolito – egy fokkal jobb volt, mint a túloldalt Sterling, de most nem a szélsők nyerték meg a meccset .
Iheanacho – 53 percet kapott, de tökéletesen megmutatta, hogy miért ő volt a City csatára a Manchester Derby-n. Tökéletes időben volt, tökéletes helyen. Tovább javította gyilkos statisztikáját.
A cserék:
Fernando – érthető csere, Pep biztonságot akart, de Bruyne ment előre, jó váltás volt.
Sané – debütálás a derbin. Jól sikerült neki, ügyes gyerek, okoz még örömöt nekünk. A kontrákat érzi, gyors, jól bánik a labdával. Túl szép lett volna, ha Kevin gólt lő kapufa helyett a támadásuk végén.
Zabaleta – a védelem stabilitásának megőrzésére jött egy kicsit PabZab is. Megoldotta, plusz 15 tökéletes passz fért bele a kevés idejébe.
0:1-nél azt mondtam, hogy akármi is lehet a vége, vannak olyan képességű játékosai a mu-nak, hogy simán fordíthatnak, de olyan játékot mutatott a csapat, ami egészen elképesztő volt.
A szélsőink most nem villogtak, erre készültek, de az Otamendi-Fernandinho-de Bruyne tengely pazar volt. A szélsőkre igen, de a többiekre nem volt ellenszer. A saját csapatát nem a legjobban pakolta össze, elbukta a mind game-et.
Clattenburg nem volt mindig a helyzet magaslatán, de nem panaszkodhatnak, Fellaini és Rooney néha ámokfutásba ment át.
Az ötvenedik derbigyőzelem a zsebben. Az elmúlt öt évben (az 1:6 óta) összesen négy győzelem egy iksz és egy hazai siker az Old Traffordon.
Pep tovább növelte a fölényét Mou elleni remek statisztikáját.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Nekünk ez volt az év meccse, mint ahogy mindig is ez lesz. A Unitednek pedig még jóideig a Liverpool elleni, de nincs is abban semmi szégyellnivaló, hogy a nagytesó minket jobban idegesít, mint fordítva. Abban meg pláne nincs, hogy sokszor nyerünk.
Szemtelenül könnyed győzelmet arattunk a Manchester United ellen. Megint.
Moyes akkora egy köcsög, hogy olyan hatalmas szarkupacot hordott össze a Csend Színházának közepére, amit még szétrugdalni sem nagy öröm, mert irtózatosan büdös lesz az ember cipője.
A meccs nem sikerült valami izgalmasra, de a pirosakkal otthon feltörölni a padlót? Epikus.
Az áprilisi zakó után megint kiruccanunk a város mellé, hogy megmérkőzzünk manchesteri riválisunkkal egy derbi keretében. A presztízst és a pontokat leszámítva túl sok jelentőséggel egyelőre nem bír a mostani találka, hiszen a szezon eme szakaszában még mindig túl korainak tűnik mindenféle közhellyel teli következtetést levonni, gyakorlatilag totál mindegy, hogy 5 pont fórunk lesz vagy 1 ponttal hátrányban leszünk a Uniteddel szemben vasárnap estére. Itt egy beharang, helló!