2003. június 26-án ezen a napon, azaz pontosan tizenkét éve hunyt el tragikusan Marc-Vivien Foé, a csapat kameruni középpályása.
Nyugodj Békében!
Marc 1975. május 1-én született Kamerunban, Yaoundé városában. Tehetségére hamar fény derült, és 1991-től az ország egyik legnagyobb klubjának, a Canon Yaoundé igazolt játékosa lett. 1993-ban kupát nyert itt, és ebben az évben -tizennyolc évesen be is mutatkozott a kameruni nemzeti tizenegyben.
1994-ben részt vett a világbajnokságon, és őszi szezont már mint a RC Lens játékosa kezdte meg. Itt öt évet töltött, és 1998-ban bajnoki címet nyert a csapattal. A jól sikerült szezon után közel került ahhoz, hogy a Manchester United leigazolja. A két klub meg is egyezett egymással, de a világbajnokságra készülő Kamerun edzőtáborában eltört a lába, így az angliai kontraktus (és a vébé szereplés is) kútba esett.
Egy évvel később azonban csak összejött a szigetországi szerződés. A West Ham United 5 millió font körüli összegért leigazolta. Itt jól ment neki a játék, de hamar visszakerült Franciaországba. A londoniak nem tudtak ellenállni a feltörekvő Lyon több mint 7 millió fontos ajánlatának.
Itt nem kezdődött túl jól az idénye, mivel maláriát kapott, de felépülése után részese volt a 2001-es ligakupa győzelemnek, majd az egy évvel későbbi első lyon-i bajnoki címnek.
A 2002-es világbajnokság után már nem Franciaországba vezetett vissza az útja, hanem újra Angliába. Ezúttal kölcsön, a Manchester City csapatába.
Az itt eltöltött jól sikerült szezon után felmerült, hogy Foé véglegesen Manchesterbe szerződik, de várt rá még nyáron a Konföderációs Kupa – erről a sorozatról sajnos a City szurkolóknak nem Roberto Carlos zseniális gólja jut eszébe -.
Remekül ment minden neki és csapata számára is a tornán, egészen a Kolumbia elleni, június 26-án lejátszott elődöntő 72. percéig, amikor Marc összeesett a pályán… Az orvosok hiába küzdöttek az életéért, segíteni már nem tudtak rajta…
Csapattársaiban felmerült a visszalépés gondolata, és a szervezőkben is a Kupa döntőjének elhalasztása, de végül lejátszották a franciák elleni finálét, ahol hosszabbításban, aranygóllal a gallok győztek.
Mindig megdöbbentő egy fiatalember halála, pláne, ha egy ereje teljében lévő labdarúgó, a gyepen esik össze.
Különösen fájó ez, és főleg úgy, hogy Marc halála után alig fél évvel kísértetiesen hasonló körülmények között hunyt el Fehér Miklós…
Foét hazájában állami tiszteletadással helyezték végső nyugalomra.
A Manchester City csapatánál nem töltött el hosszú időt, de vidám személyiségével és a játékhoz való hozzáállásával nagyon hamar megkedveltette magát. Halála után napokig érkeztek a részvétüket nyilvánítók a stadionhoz.
A Cityben 38 mérkőzésen lépett pályára, ezeken a meccseken 9 gólt lőtt.
Ő szerezte a csapat utolsó találatát a Maine Road-on, a Sunderland ellen 2003. április 21-én.
A klub visszavonultatta a 23-as mezszámot, amiben játszott a csapatban.
A City of Manchester (most már Etihad) mellett egy emlékkertet alakítottak ki a tiszteletére.
Az új stadion megnyitásakor rendezett Manchester City-Barcelona meccset többek között az Ő emlékének szentelték.
Eltelt tizenkét év, de nem merül feledésbe Foé. Tavalyelőtt (a születésnapjához legközelebbi bajnokin) a West Ham ellen a 23. percben a szurkolók állva tapsolva emlékeztek meg egykori játékosunkról.
R.I.P.