Olaj Derbi. Chelski vs. Shitty – utóbbi gúnynevünk előbbinél is kreatívabb, elvégre csak egy szatirikus elme tudna asszociálni a „city” szóból a „shittyre”, kivált, hogy szinte nincs is más klub a rajtunk kívül, mely nevében benne lenne ez a szó. Lassan a Hull is csak Tigers lesz, hogy senki se csúfolódjon. Ez tehát napjaink bajnoki döntője.
Emiatt talán gondolhatnánk, hogy a meccsnek nincs akkora értéke, mint több mint egy étvizede az Arsenal – Manchester United versengésnek, vagy éppen bármelyiknek, amelyben szerepel a United és a Liverpool, de a helyzet az, hogy így is rekordmennyiségű tévéstáb szerzett jogokat a meccsre, és valószínűleg többen tekintik majd meg tévékészülékük előtt ezt az összecsapást, mint eddig bármelyik Premier League találkozót. Az eddig legtöbb tévé a nevezetes 2012-es tavaszi City – United meccsen volt, ahol Kompany góljával hoztuk be hárompontos hátrányunkat az ördögökön, később megtartva a gólkülönbséggel elért előnyünket. Először jut pl. kazah csatornára el PL meccs a történelemben.
A meccset nem kis feszkógenerálás előzte meg a hazaiak részéről; először Diego Costa tett arról, hogy róla szóljanak az előkészületi napok, majd Mourinho is lefújta a sajtókonferenciáját, így a médiának megint volt mire ráugrania, no news is bad good news alapon. Costát teljesen jogosan eltiltották, Mourinho is közben kapott egy nevetséges összegű büntetést azért, mert konkrétan összeesküvést sejtetett egy nyilatkozatában. Minden bizonnyal ő sem gondolja komolyan ezt, de ennyire elkanászodnia mégsem kéne, más kultúrkörökben sokkal jobban kinéznék efféle idióta feltételezések miatt, ráadásul a Chelsea szurkolók hülyébbike még igazat is adhat neki – tegyük hozzá, hogy itt nem a Chelsea a hangsúlyos jelző, a kinti City szurkolók nagy része is előszeretettel hisz a konteókban, meg sokmindenki más is.
Szóval a Chelsea elleni hadjárat fejében Costa egyik taposását nem bírta figyelmen kívül hagyni Oliver, miután beismerte, hogy nem látta az esetet, de pirosat ért volna. Fair enough, és inkább jó dolog, mint rossz, hogy az FA már nem szarozik a fellebbezésekkel meg időhúzásokkal. Ami még mindig botrányos, az a tény, hogy továbbra is a legtöbb minden a játékvezetőkön múlik – elég megemlékeznie egy kétes esetről a jegyzőkönyvében, és utólag az esetet nem vizsgálják – ezért úszhatta meg Agüero 2 éve a három meccset, vagy éppen Gary Cahill (a konteó jegyében, természetesen, mint elterelő hadművelet) idén 2-3 piros lapot. Bár a PL-ben már más a szabály (egy háromtagos „zsűri” kéne döntsön hasonló esetekről), a következetlenség továbbra is nagy úr.
Rodgers és Pellegrini is elég korrekten csak annyit mondtak, mikor erről kérdezték őket, hogy a pihi talán jobbá teszi Costát. Efelől ugyan lehetnek kétségeink, de annyit ajánlhatunk Diegonak, hogy legközelebb talán minimalizálja taposásainak számát mondjuk meccsenkénti 1-re, ha jobbra nem is futja, és akkor még mindig nagyobb eséllyel léphet pályára a következő meccsen. Állítólag rászállt a média, de azóta elég hülye indokokkal próbálta védeni az esetet Lineker, sőt még a punditként eddig semmirekellő, de Arsenal szurkolóknak könnyes szemeket okozó Henry is. Gary Neville azt találta mondani, hogy lehetetlenség bizonyítani, mivel oda sem nézett, ehhez képest ebben a videóban gondolkodás nélkül kiállította volna Balotellit (én is), egy teljesen identikus esetért. Hát lol.
Fábregas sem biztos, hogy játszani fog, ő szerintem komolyabb hiányzó lenne, mint Diego Costa, akinek több mint korrekt cseréi vannak, de mire megírom a posztot, úgyis meglesz a kezdő, háháhá.
Részünkről Fernandinho és Fernando igazán összeszedhetné magát. Előbbire a nagyvilág éppen akkor figyelt fel, amikor a donyeckiekkel szopatta box-to-box középpályásként a Chelsea-t a BL-ben, nálunk Yaya mellett redukálva van a támadószerepe, de az afrikai hiányában neki kell őt pótolnia. Természetesen nem tudja úgy diktálni a tempót, cserébe legalább támadhat most kedvére, persze csak bizonyos keretek között. Nem is feltétlen az ő teljesítménye volt a gond az elmúlt hetekben, de azt sem mondhatjuk, hogy húzóemberré lépett volna előre. Ha netán Ramiresszel találkozik ismét szemben a pályán, akkor igazán elvárható lenne, hogy „megnyerje” kettejük párbaját. A rugdosódásuk mindenesetre garantált.
Fernando ellenben botrány az elmúlt meccseken, holott a kezdeti nehézségek után úgy tűnt, eddigre már komoly erősségünk lehet. Tudjuk róla, hogy sajnos nem egy Matics, de ma a legjobb támadó középpályásokkal kell felvennie a harcot, így reagálhatna erre adekvát módon. Ne feledjük, hogy minden kritika ellenére, nem is olyan rég a duó lehozott egy tökéletes meccset Rómában Yaya nélkül.
Ők ketten tulajdonképpen tuti kezdők, bár a szavahihetetlen Daily Star szerint Lampard aszonta a haverjainak (…), hogy az elejétől számol vele Pellegrini. Ha ez azt jelentené, hogy a csatár mögött játszik, Silva pedig inkább szélről irányít, még rációt is látnék benne, de hamarabb kezdetném a melák Džekot Agüeroval akkor már. Hogy miért? Egyrészt Džekonak nagyobb meccseken nem derogál visszalépni, így az emberek meglehetnének számban hátul akkor is, ha épp a Chelsea támadna, másrészt kellhet a magassága. Harmadrészt Mourinho valamiért fel szokta szopni.
Apropó, magasság. Stílusos lenne, ha ma úgy picsázna el minket a Chelsea, hogy érkezne Terry/Ivanovics/Cahill egy szöglet/szabadrúgás utáni fejessel, Hart meg csak nézné. A Boro meccs már nem illik a képletbe, de előtte úgy veszítettünk pontokat az Everton, Arsenal, Burnley ellen, hogy 1 vagy 2 gólt rögzített szituból kaptunk. A Sunderland is 2-0-nál a semmiből egyenlített egy tiziből és egy szögletből. Amíg az ellenfélnél a jobbhátvéd is egy égimeszelő, nálunk a center Agüero (ott Drogba?), Yayát meg mégiscsak a kisebb Fernandinho pótolja.
Ha nem Džeko játszik, akkor esélyes a Milner-Silva-Navas trió hadba küldése, Ivanovics felfutásai ellenében Jimmy amúgy is elengedhetetlen fegyvernek tűnik. A Silva-Matics párharc külön izgalmasnak ígérkezik, míg Zabaletát előre féltjük, mert Hazard nemcsak kurva ügyes, de van az az idegesítő szokása, hogy a bírónál nagyon gyorsan ki tudja harcolni a sárgát ellenfelének. Márpedig Zabaletát ma párszor szanaszét fogja szopatni. Mangala talán még sérült, de idegenbeli nehéz meccseken amúgy is rászokott Pellegrini Demichelisre, akivel nem is szokott különösebb gond lenni. Nasri már ott lehet a padon, ha minden jól megy – az ő hiányát is igencsak megéreztük, még ha ez el is törpült Yaya mellett.
Legutóbb a Stamford Bridge-en még úgy nyertünk, hogy Bellers és Tévez is duplázott. Ha ma is Hilário védene Courtois helyett, nyugodtabb lennék. Így az iksz sem egy elvetendő eredmény, a vereség gyakorlatilag elásná minden reményünket, látva a hátralevő sorsolását a két csapatnak. Emlékeztetőül arról a meccsről: