I blame everybody

skysports.comElvileg ma van a Reading meccs, de ez az esemény azon ritka pillanatok egyike, amikor a szokásos “előre kell tekinteni” mantra elhanyagolható, sőt figyelmen kívül hagyható dolog. Kikaptunk a Wigantől a kupadöntőn, és mint utóbb kiderült, ez már egy downfall-folyamat kellős közepe volt, nem is az eleje.

skysports.comElvileg ma van a Reading meccs, de ez az esemény azon ritka pillanatok egyike, amikor a szokásos “előre kell tekinteni” mantra elhanyagolható, sőt figyelmen kívül hagyható dolog. Kikaptunk a Wigantől a kupadöntőn, és mint utóbb kiderült, ez már egy downfall-folyamat kellős közepe volt, nem is az eleje.

Ezt a szofisztikált csapatanyázós posztot még a szombati meccs után szerettem volna kilőni, ha így történt volna, mit sem sejtettem volna arról, hogy a mai meccsen már nem is Mancini vezeti ki csapatát a Madejskibe. A Manchester City Football Club az elmúlt egy hétben minden egyes színtéren olyan módon képviseltette magát, hogy az még akkor is sok lett volna, ha csak egy-egy baklövést élünk át külön.

Talán Mancinivel illett volna kezdeni az egészet, most, hogy végtére is rajta el lett verve a por, mégsem ez tűnik a legkorrektebbnek. Az biztos, hogy a kupadöntő napján kiszivárogtatni, hogy az olasz eltakarodik, helytelen, és az is, hogy ha már így történt, nem reagál semmit az illetékes objektum (a klub) – akár kamuzhatott is volna -, illetve az is, hogy ha már erre úgyis készült mindenki, akkor miért nem bírt ki még egy hetet egymással a két fél, és vehettünk volna egy szép, emocionális búcsút a sikeredzőtől, egy Ferguson-félét miniben, a majd’ negyven év koplalás után egy City szurkolónak a csapata reszurrekciója van is körülbelül ekkora dolog.

Szóval hibázott a vezetés, és tényleg dilettáns a PR department, ahogyan Mancini végső elkeseredettségében ki is fakadt Vicky Klossra. A sejk az ötéves kontraktus aláírása után belátta, hogy tévedett, ez tiszta sor, nem is nagyon hibáztatható egyik lépése miatt sem (feltéve, ha van azért valami értelmes klauzula a kompenzációról, nehogy erre menjenek rá a nyári erősítések). Khaldoon is csak egyvalamiben tévedett: a typical City jelenség továbbra is tipikus a Cityre, tavaly erről megfeledkeztek odafent.

Yayát is talán csak itt kezdte el először zavarni a meccs, vagy annyira kifulladt a nagy semmittevésben?

Nem tudni, mennyire igazak a pletykák, hogy az arabokkal is megromlott az edző viszonya, ha ez igaz, akkor tényleg nem volt más visszaút – akkor sem lett volna, ha megnyerjük történetesen a kupát. Txikiék is gyanúsak az ügyben, a megérzéseim azt sugallják, a Mancini-arab viszony mélysége talán éppen abban látta kárát, hogy megjelentek spanyolék, és rendet készültek tenni. Pedig a kinevezésük óta nem volt kérdés, hogy valamelyest az olasz felett rendezkednek el, mint ahogy az ilyen funckiók ezt meg is követelik.

Játékosok. Joleon Lescott szerintem nem túl stílszerűen a meccs másnapján egy rádióbeszélgetés (vagy tévé, nemtom már) alkalmával kritizálta az edzőt, hogy nem beszél a játékosaival, Vinnyn keresztül üzeni meg a mondanivalót. Ez tényleg gáz, kérdés, miért mindennek és mindenkinek épp a szezon megmentésének apropóján kell rinyálnia, és hirtelen nem tennie a dolgát. Persze nem a nyilatkozat a baj, az időzítés már egy kicsit igen, de ez csak amolyan felvezetése akart lenni annak, hogy mégis mi a fészkes lótúrót láttunk szombaton.

Hibáztatom Mancinit is, mert szemmel láthatóan nem tudta a csapat játszani a játékát a Wigan ellen – a szezonban pár héten belül másodszor. Érdekes, hogy semmi válaszunk nem volt sem a rendhagyó felállásukra, sem pedig a letámadásukra, pedig rendesen fel kellett, hogy legyen térképezve az ellenfél. Hart rendre a taccson kívülre rúgta a labdát, mert a védőket fogták, a többiek meg szartak értelmesen helyezkedni, nem még hátrajönni, és játékot inicializálni. Emlékezhetünk, a bajnokságot nyert szezounkban micsoda szép háromszögelésekkel hoztuk ki a labdát szorult helyzetből is?

Hol van most ez? Mindenki egy fokozattal alább kapcsolt, Yayát nem is érdekli két kupa után a döntő – hacsak nem volt sérült még most is, mert amekkora fost mutatott be, ezt sem tartom kizártnak. Zabaletát nagyon sajnálom, neki szokás szerint rengeteget jelentett a meccs (neki melyik nem?), a piros lapja mintegy demonstrálta az odaadását, egyben azt is, hogy aznap nekünk nem szabad győzni, ha még a legjobb hozzáállású játékosnak is ilyen balul sikerül a meccs. Pedig csak a többi balfasznak volt köszönhető, hogy így járt.

Nastasić mentesül még sokmindetől, a képen is látszik, hogy számára lett volna értéke a trófeának, mégiscsak kezdő a témában. Ezt az akarást azonban nem tudta átadni a többieknek, sőt a végén éppen a vesztét már valószínűleg rég érző Mancini siettette jobban a bedobást, mint a pályán lévők. Csúnya vége volt ez egy egyébként nagyon is szép időszaknak.

A Wigannek grat, kihozták a meccsből, amit kellett, maximálisan megérdemelten lettek az FA Kupa győztesei. Tulajdonképpen nem sokat engedtek nekünk, ebben bizony az ő kezük is benne volt, mert egy Stoke-szerű csapatot a Wembleyben ezzel a hozzállással is bármikor megcsapunk. Martinezt a meccs előtt is el tudtam volna viselni a kispadunkon egyébként.

Ha jön Pellegrini, akkor jön. Szimpatikus figura, továbbra is egy kellemes megjelenésű embert láthatunk majd a padunkon, de nem tudom, mennyire képes egy kvázinagycsapatot elbírni, a Madridja rengeteg pontot szerzett, de felsült a Barcelona ellen és a BL-ben. Mindenesetre jó taktikus, az embereivel bizonyosan barátiabban bánik, mint Mancini, ráadásul a fiatalokra is nagyobb esély van, hogy beépülnek majd, ez katalánék nagy mániája egyébként is – helyesen.

Mivel ez beharangnak készült a meccshez, adjuk meg a tisztelet: jön a Reading, a már kiesett csapatot motiválhatja, hogy kitudjameddig az utolsó meccsüket láthatják majd a hazai szurkolót a legmagasabb osztályban, mi pedig talán felszabadultabban lépünk pályára úgy, hogy immáron Kiddo vezeti a gárdát. Megérdemli az öreg, ő egy olyan őskövületi manchesteri példány, aki mindig a város sikeréréől beszél, ha épp a United vagy a City nyert valamit, igazi úriember, ha más nem, legalább ő megérdemli ezt a kis rivalldafényt erre a két meccsre.

Jackieboy is talán szívesen gondol már a mai meccsre, a motivációval nála sincs gond, főként miután ő maradt le Watsonról a mindent eldöntő fejes után

Csapathírekről annyit, hogy az eltiltott Zabaleta helyett ma Richardsnak kéne játszania, Sinclair pedig továbbra sincs meccskész állapotban.

Egy szenkjúMancini posztnak is helye van majd a jövőben itt, mert akármennyi hibát (sokat) is elkövetett, klublegendaként távozik a csapat éléről. Egy olyan embert láttunk utoljára szombaton, aki generációk után hozta el a sikert Manchester kékebbik felébe. Addig is tényleg ajánlom melegen mindenkinek a vimeós videót, ami megtalálható ebben a posztban. Egészen elragadó.