Ismét egy kemény idegenbeli összecsapás következik. Hiába taknyolt egy nagyot a csapat a héten Nápolyban.
Nyakunkon az újabb meccs (és két nap múlva megint jön egy, szintén nem hazai pályán)!
Nincs más lehetőségünk, mint megrázni a fejünk, felállni, és nem várni az újabb pofont, hanem megelőzésként elhelyezni néhány kemény öklöst az ellenfél orrnyergén. Nincs más esély, különben földre kerülünk, abból meg csak a baj van!
2011. áprilisában találkozott utoljára egymással a két csapat az Anfielden. Egy jó csúnya hazai 3:0 lett a vége. A City nem kapott ki azóta sem ilyen arányban senkitől, és a bajnokságban Liverpoolban fordult elő utoljára, hogy a csapatból senki sem tudott betalálni az ellenfél hálójába.
Az a meccs több szempontból is sorsfordító volt. Mancini beáldozta az anfeldi meccset a united elleni kupaeldöntőbeli sikerért, ami bejött Neki, és ezen a találkozón sérült meg Tévez, akinek ezzel gyakorlatilag lezárult manchesteri karrierje. Még két Stoke elleni meccsre összeszedte magát, az elsőn átvette a kupát, a másodikon bebiztosította a gólkirályi címét, de ezután az áprilisi hétfő után nem számíthattunk az egykori kapitányra úgy, mint előtte másfél évig.
Remélem ma Mancini a következő tizenegyet küldi ki a pályára: Hart – Richards, Kompany, Lescott, Clichy – Yaya Touré, de Jong – Johnson, Agüero, Silva – Balotelli.
A legideálisabb eredmény egy 0:2 lenne. Jó lenne, ha végre a védelem nem kapna be gólt, rájuk férne egy ilyen sikerélmény, na meg hiányzik már egy Joe Hart clean sheet!
Értem, hogy rotálni kell, sok jó játékos vár bizonyításra, de szerintem jobb lenne, ha nem változna meccsről meccsre 5-6 játékossal a kezdőcsapat! Igenis meg kellene állapodni a legjobb tizenegy mellett, és fordulónként csak 2-3 játékost kéne pihentetni.
Az is jó lenne, ha ebben a játékrendben (4-2-3-1) Mancio nem erőltetné egyszerre a pályára Džekot és Balotellit. A két hasonló játékstílusú csatár nem tud érvényesülni ebben a hadrendben, sokall jobb mikor a középpályáról a fürge kis játékmesterek (Agüero, Silva vagy Nasri) tömik őket labdával.
A közvetlen üldözői közül kettőnek az otthonában járt a City, és lőtt 11 (igen tizenegy, igen benne van az 1:6) gólt! Ebből kell erőt meríteni, és arra gondolni, hogy most lehetne tetemes előnyt szerezni a bajnokságban, meglovagolva a united tegnapi botlását!
Irány Liverpool! Alig több mint fél óra, és a csapat az Anfieden is van. Az LFC oroszlánbarlangjában, azaz várjunk csak! Eléggé fogatlan az oroszlán otthon mostanság. A ‘pool több mint két hónapja nem tudott nyerni otthon. Ma mindent be fognak dobni, hogy győzzenek, ezt kellene kihasználni és lepofozni őket szép csendben!
A Vörösök 12 ponttal vannak a City mögött, pontosan ugyanannyi gólt szedett be a két védelem (11), megosztva a legjobbak e tekintetben, viszont a Liverpool huszonhárommal kevesebbet szerzett mint a Manchester.
A legnagyobb igazolását már januárban behúzta a ‘pool, mikor Fernado Torres a Chelseabe igazolt. A Copa győztes Luis Suárez remek játékos, nem azt játssza mint Torres, nem lövi úgy a gólokat mint mikor a spanyol Liverpoolba igazolt, de amikor pályán van nagyon fontos tagja a csapatának, jól játszik, sok védőt leköt. Rá oda kell figyelni.
A másik januári érkezőt (Carollt) a fent említett áprilisi meccs után simán elcseréltem volna Džekora, de nem jártunk volna jól. A magas angol csatár eddig annyi gólt lőtt összesen eddig a bajnokságban, mint azon a meccsen, azaz össz-vissz kettőt.
A nyáron leigazolták még a Bale lábtörésről elhíresült Charlie Adamet a kiesett Blackpoolból. A spanyol bal hátvédet José Enriquet, a Newcastleből, és Stewart Downingot az Aston Villából, aki remélem nem kezdi el bebizonyítani, hogy megérte kifizetni érte húsz millió fontot…
Aztán ott van még a mi Bellamynk. Craig nem alap embere a csapatnak, de amikor játszik, szokásához híven, próbál hasznos tagja lenni a gárdának. Bizonyíték erre a múlt héten a Chelsea elleni meccsen Rodrígeznek adott gólpassza.
A meccset a digi sport plus közvetíti, stream itt lesz.
Zárásként pedig nézünk meg egy remek anfieldi sikert 1981-ből.