Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
Nyolcból nyolc. Ez Guardiola és a City eddig a szezonban. Ez klubrekord. Egy edző sem startolt még így. Két hazai meccs volt terítéken a múlt héten, nagyon simán, gyakorlatilag tökéletes focit bemutatva (összességében) 8:0-val lett hozva a BL és a PL meccs is. A játék is kezd összeállni.
Élmény őket nézni.
Megkezdtük. Baromira vártam, hál’ istennek nem is csalódtam. Nagyon kíváncsi voltam mit főz ki Pep, mihez kezd majd a csapattal.
Nem csalódtam, de le kell szögezni: még nem jött el a szép új világ, nagyon messze van még. Ha nem lennék City szurker és nem érdekelnének a taktikai furfingok, akkor talán még anyáztam volna az első bajnoki meccset nézve, de nem várjunk, akkor nem is néztem volna meg ezt a meccset. Nem volt jó meccs.
A bukaresti bl meccs meg leginkább a felkészülést szlgálta. A román második éppen megüti egy közepes Championship csapat szintjét.
Még nincs befejezve a ház, az alap is éppen kész. Fel van túrva a kert, a Kamaz ki-be jár a cementes zsákokkal, de mi már látjuk: szép lesz ez.
Minden része, mindannyian részesei vagyunk a masterplan-nak.
Jól csaptunk bele az új szezonba, az én elvárásomat maximálisan kielégítette a Newcastleben tett kiruccanás. A srácok jobbak voltak, mint egy héttel előtte (igaz a Szarkák sem egy Arsenal).
Még nem volt minden tökéletes, de egy-két kaján vigyor megjelent az arcunkon. Pardew remélem marad egy picit, megvan zsinórban a kilencedik bajnoki győzelem a Newcastle ellen.
Kemény meccsek jönnek, kötelező volt ez a három pont.
Tavaly és tavalyelőtt is 1:0-ra kapott ki a Stadium of Light-ban a csapat, 1987 óta ha november 10-én meccs van, nem nyerünk (három vereség és egy döntetlen ezen a napon), Poyet kezdi gatyába rázni csapatát, nálunk pedig egy sérüléshullám csapott át a fejünk felett.
Előjelek? Kit érdekelnek, bíztunk a sikerben. Már megint mi voltunk a hülyék…
Nem tagadom, hogy sokat vártam novembertől, vasárnaptól már a dobogón láttam a csapatot, a decemberi első bajnoki után (Swansea) kis szerencsével a következő idegenbeli sorozatot (S’oton, West Brom, Bayern) a második helyen várhattuk volna.
Egyelőre ez még messze, picsogni nem fogok, de az látszik, itt bármi lehet. Tizenegy forduló után a Premier League tabellája jobban összeállt, mint Michelle Wild bugyija egy (szó szerint) kemény forgatási nap után.
Nyolcadik helyen a Manchester City, hat pontra az első hely, ötre a tizenkettedik. Nem gondoltam volna, hogy a mu ilyen hamar előzni fog, de ez is kellett, hogy összerázódjon az élmezőny (na, meg kezdett nagy pofája lenni a gúnároknak, őket sem ártott lehűteni egy kicsit).
Pellegrini vakarhatta a fejét. Hart még ‘szabadságon’, Silva, Kompany, Nasztaszics, Jovetics, Fernandinho sérült, Rodwell pedig egyelőre csak a kispadra ‘jó’, így hat helyen változott a kezdőcsapat a CSZKA elleni BL meccshez képest.
Poyet csapata pedig most kezd összerázódni, a fekete macskák csak két helyen tértek el a S’oton elleni hétközi (2:1-re megnyert) ligakupa meccshez képest.
A mérkőzést nehéz értékelni, elemezni, megemészteni. A Sunderland lőtt egy gólt, aztán nem csinált semmit, mi meg alapból nem voltunk képesek semmire. Nagy különbség.
Pellegrininek most a sérülések miatt megint egy újabb felállást kellett bevetnie, ami leginkább egy 4-4-1-1-re hasonlított. Negredo elől, mögötte Agüero. Oké, Sergio és Álvaro között most jobban működik a kémia, mint Vilmos és Katika között, de azért néha pihenni is kéne. Džeko megérdemelne egy kezdőcsapatbeli helyet, pláne ilyenkor, mikor Negredo a kaput sem képes eltalálni. Agüero szokás szerint legalább szétszakadt, de nem ment neki sem. Cefetül hiányzol Carlos.
A meccs elején mi próbálkoztunk, de negyedóra után volt tíz perc, amikor a hazaiak jobbak voltak. Jött is a bazdmeg.
Phillip Bardsley indult meg a jobb oldalon, lerázta Milnert, csinált egy alap cselt, aztán máris 1:0. A szerdai kupameccsük után megint betalált a balbekk.
Nálam Bardsley lökése szabadrúgást ért kifelé, de azért Milnernek sem kellett volna ilyen hamar megadnia magát.
Mondani sem kell, ez volt a Sunderland első kapuralövése (aztán még egyet kipréseltek magukból a második félidőben)… Szóval Pantilimonnak nem kellett volna szétszakadnia, de olyan gyámoltalan volt a gólnál, mint egy 202 centis óvódás.
Remélem most már lassan visszatér a ‘régi’ Hart, fasza dolog néhány napig a nagyfater bogarával járni amíg az új golf szervizben van, de még jobb visszaülni belé.
Volt kapusunk, David Seaman is kiállt Hart mellet, remélve Joey beáll az angolok kapujába Chlie ellen – ezt üzente meg Hodgsonnak – majd hozzátette: Pellegrini nagy szégyene, hogy nem Hart véd a Cityben.
García a 26. percben sárgát kapott, oké eltalálta Fletcher lábát, meg is érdemli, de pár perccel előtte Larsson pont őt úgy letarolta, hogy a svédnek nemigen lett volna szabad a pályán maradnia.
A szünetben lehozta Garcíát Pellegrini, jött Navas. Milner pedig be középre.
Én nem ezt húztam volna meg. A csapat egyetlen fegyvere a szöglet (14:0 nekünk) és a bedobás volt (21:9 nekünk), de nem tudtak vele élni (pedig még Pantilimon is felment az utolsó után percben). García nem lett volna rosszabb középen, mint Milner (James a szélen most pocsék volt), de legalább a fejjátékára lehetett volna bazírozni. A támadók és a középpályások közül Nasri, Negredo és Agüero nem tudott egy fejpárbajt sem megnyerni, Milner és Yaya pedig csak kettőt tudott nyerni (összesen, nem fejenként), négyet pedig elvesztettek, Javi ellenben az első félidőben mind a három fejpárbaját megnyerte.
Totálisan jellemző volt a csapat vasárnapi játékára, Richards műesése a 67. percben… Örülhet, hogy nem kapott sárgát. Megmutatta, mennyire nincs semmilyen elképzelés arra, miként is kéne legyőzni a Sunderlandet. Azt a Sunderlandet, amelyik eddig négy pontot kapart össze. Mondjuk az pont annyi, amennyit a City idegenben gyűjtött. Siralomvölgy.
A 71. percben Zabaleta váltotta Richardst és Džeko Negredót.
A mutatók mindenben jobbak a City-nél, 63 % feletti labdabirtoklás, 574 jó passz (nekik 298), ebből a támadó harmadban 253 (79), lószart sem ért.
Sem egy jól sikerült átlövés, sem egy végigvitt akció nem volt, így nem is lehet nyerni. Olyan volt, mint egy házzal arrébb a ligakupában, csak itt megvolt a hazaiak gólja, és nem jött a hosszabbítás, ahol végül csak behúztuk.
Nasri volt a csapat legjobbja, ő próbálta meg mozgatni a társakat, bepasszolni a szabad helyekre, de ő is távol volt attól, hogy igazának jónak nevezzük. Mellette (mögötte) a 28. születésnapját ünneplő Kolarov volt még aktív, de Aleks barmi pontatlan volt. Navas beállásáig nagyrészt a baloldalt futott támadás.
Nem bírta el azt a csapat, hogy Silva és Fernandinho sérült, Agüero, Negredo és Yaya pedig fáradtan mozog.
Ráfér a keretre a pihenés, a sérültek remélem hamar visszatérnek
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Nem sikerült nyerni vasárnap az Arsenal ellen, de a remény nem halt meg. A 2015/2016-os Barclays Cripple Fight Premier League még nem ért véget.
Elég egy nyamvadt pont Walesben, aztán Pep is a bl-ben kezdheti meg manchesteri karrierjét, persze semmi meglepő nem lenne ezt a szezont látva , ha ez sem jönne össze. Most is lesz typical City-s végjáték?
Az összeomlás nem jött el, ez a legnagyobb pozitívuma az Arsenal elleni vasárnapi meccsnek. A másik, hogy de Bruyne összeszedte magát, a mezőny egyik legjobbja volt most. Pluszban Agüero a bajnokságban megállíthatatlan, a legutóbbi 15 Premier League meccsén 16 gólt szerzett. Nem csoda, hogy ő lett a hónap játékosa. grat, de legközelebb a bl-re is tartalékolj párat, köcce!
Pellegrini két helyen változtatott a madridi kezdőn. Kompany újra oda, ugye, Yayát meg láttuk mennyire van rendben…
Nasri sem tud kievickélni a szarból, Zabaleta és Kolarov is kiszállt, Sterling is csak a padra volt jó, ahová még Angelino is leült.
4-4-2 volt a soros így, Iheanacho kezdett. Sajnos a csapat legroszabbja volt.. Keveset lehetett megjátszani, ő sem játszott meg szinte senkit, helyzete nem volt komoly. Volt aki Madridban is kezdőben látta volna a fiatal nigériait, sajna hajlamosak vagyunk (a természetesen nagyon tehetséges srácba) belelátni, hogy a hóna alá tud kapni egy ManCity kaliberű csapatot, ha úgy adódik. Sajna nem. Reméljük: még nem.
Sergio és Kevin mellett a tengely volt rendben, az Otamendi-Fernandinho kettős emelkedett az átlag felé.
A vezetés hamar meglett, Agüero hozta amit kell. Nagyon kivan ő is így a végére. Sokszor rossz nézni ahogy lép, a meccs után is nagy jeges zacskókkal a térdén volt látható, az a kurva Copa a nyáron, jó lenne ha ki tudná magát pihenni végre.
Az egyenlítés fájdalmasan hamar jött és fájdalmas is volt. Sagna egy könnyűnek tűnő labdával nem tudott mit kezdeni Welbeck ‘szorítása’ miatt rosszul passzolt, Giroud pocsék beívelését Clichy (tök egyedül) eszetlenül akarta visszafejelni Hartnak, kabaré, kapufa, szöglet, persze, hogy gól. Giroud január óta először volt eredményes. Taps.
Voltak szép jelenetek, amikor Fernando megetette Ramseyt és a passza után csak hárman tudták blokkolni Agüero lövését, vagy amikor Fernandinho szerzett ellentmondást nem tűrően labdát, ami után Cechnek el kellett hagynia a tizenhatost, de sajna Sergio nem tudott gólhelyzetig jutni.
A játékrész közepén Welbeck megsérült, ez több okból sem volt jó. Az egyik: helyette beállt Wilshere jobban játszott, mint Danny. A másik: a fiatal támadó ebben az évben már nem léphet pályára.
A második félidő jól indult. de Bruyne egy a félpályánál szerencsésen megnyert fejpárbaj után indult meg a kapu felé, többen kísérték, de nem vették komolyan, szépen kilőtte a sarkot.
Lépett Wenger, lehozta a mezőny legrosszabbját, Iwobi helyett jött Walcott. Theot még mindig sokszor zavarja a labda, de lendületet adott csapatának.
A lendület a 69. percben érett góllá. Egy gyors támadás végén Giroud Mangala ölelésében még Sanchez elé tudta tenni a labdát, aki nagy gólt akasztott.
Pelle is lépett, lehozta a szürke Iheanachot, jött Sterling aki még Kelechi szintjét sem tudta hozni..
Az x jó volt a londoniaknak, magához tért a City, a legnagyobb sansz az újabb gólra egy de Bruyne-Agüero összjáték után volt, Sergio labdája nem sokkal ment félre.
Az utolsó 10+ percre Navas és Fernando helyett jött Yaya és Bony, az elefántcsontparti duó nagy sansszal utoljára lépett pályára égszínkék mezben az Etihadban (btw Pestre sajna csak Bony jövőhéten).
Bony közel járt a gólhoz, de Sagna beadását persze, hogy kapufára tette. Maradt a 2:2. Kevéske.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Nem lehet szó nélkül elmenni Pellegrini manchesteri búcsúja mellett. A vezetőség által kurtán-furcsán partvonalra tett mester búcsúját jó érzékkel a meccs utánra időzítették (ekkor még nem lehetett tudni, hogy LVG és bandája elhasal a Boleyn Ground búcsúján), a héten lejátszott két ilyen meccs után alig várták meg. Méltatlan.
Érdemel bl indulást az a csapat, amelyik a közvetlen ellen 7 nyamvadt pontot szed el? A top 10-es csapatok közül csak a kilencedik Chelsea lett elkapva oda-vissza (az első tíz helyezett ellen 16 pont jött össze a 65-ből), de az a vicc az egészben, hogy még így sem lenne semmi gáz, ha a retekszar Aston Villa hét nulla pontos meccs után nem pont ellenünk bekkeli ki azt a 0:0-át.
Ha érdemel, ha nem, itt a lehetőség. Elég egy nyamvadt pont, aztán jöhet augusztusban a bl-selejtező. A Swanseanak ehhez persze lesz ‘szava’. Májusban már semmi dolguk nem volt, se az európai kupák, se a kiesés réme nem fenyegette őket, ennek tudatában elkezdtek focizni. Előbb otthon filézték ki a ‘poolt, majd agyonverték a West Hamet idegenben.
Idén nem nyeri meg a Wenger Trophy-t az Arsenal, hatalmas röhej lenne ha megint behúznák, egy hazai vereség az Aston Villa ellen abszurd kategória. Akire figyelnünk kell, az a mu. A pirosak pedig otthon játszanak, a Bournemouth az ellenfelük, szóval nekik sincs valami nehéz dolguk.
Egy pontocska. Ennyi, a többit ősszel, srácok!
Kompany elfáradt izomzata, Yaya lelassult teste. Ezek vagyunk mi. Az elért bl elődöntő baromi nagy dolog, de a Real ellen azért többet vártunk. És még nincs vége, meg kéne tartani a bl-t érő helyet, vasárnap jön az Arsenal az Eastlandsre. Pazar, jön a teljes összeomlás?
Nem tudom mi lesz, tényleg nem. Noel Gallagher minden esetre pompásan összefoglalta a szerdai meccset nekünk:
Absolute Dog Shit. Needed 11 Heroes. Got NONE.
Vasárnap a Southampton ellen Pellegrini meccsen spórolt egy keveset (a bl helyet nem itt kell bebiztosítani, bl elődöntő meg nincs minden héten, magyarul: én lépek, a bl döntőt akarom, ami a bajnoki helyezést illeti: nos, az már nem az én gondom lesz, ha nem jön össze a bronz vagy a negyedik hely), hárman voltak a kezdőben azok közül, akik szerdán pályára léptek Madridban.
A Soton nyerni akart, nálunk meg csak Kelechi akart focizni. Náluk patent volt a 4-3-2-1, nálunk akadozott a 4-4-2. Bony, édes istenem, mi lett veled?! Baromira nincs kedvem utánanézni, de úgy emlékszem jó meccse három volt a szezonban. A bl-ben Sevillában (hol van az a meccs már, te jó ég!), az a fél óra amikor bejött a ‘gladbach ellen, meg a volt csapata ellen fontos gólt lőtt a bajnokságban. Kb. ennyi. Kevés, gyenge, gyalázat mivé lett.
A Nasri-Sterling páros a sérülésükből ‘felépülve’ a ‘hagyjuk’ kategóriában szerepelt. A szép csapatteljesítménynek meg is lett az eredménye, köszönjük. Majd szerdán, reménykedünk, mert reménnyel tele a padlás (is).
Madridban viszont a recept ugyanaz volt, mint Manchesterben. A labda nagyrészt a Realnál, bántóan lassú játék, kevés jó passz, ami nem jut el Agüerohoz, aki gyakorlatilag ennek hiányában nem is csinál semmit.
Yayaról voltak olyan hírek, hogy sérült, nem fog játszani. Vártam, nem volt jó, sőt rossz volt, de így sem lógott ki a csapatból. Ő is lassú és körülményes volt, mint a dög, de legalább neki volt mire kenni.
A legbosszantóbb játékos nálam de Bruyne volt. Látványosan nem ment neki, amikor meg nála volt a labda tetézte (két tipikus mozzanat tőle: mikor nem jön be neki semmi, csak azért is be akarja bőrözni Ramost, Lucas Vázquez nem gyenge szabálytalansága után megpróbálta kapura tekerni a labdát, faszom).
Kompany sérülése. Benne volt minden, a meccset a tv-ben sasoló Guardiola megint meggyőzhette magát: nem kell nekem. Kompany sérülési listája, több mint veretes. A helyére bejött Mangala hozta amit kellett, Vinny sem lett volna jobb, nem ezen múlt.
A madridi közönség valami egészen elképesztő volt, epét hányva prüszköltek a Cityre, a City szurkolókra (az a 4.000 aki a vendégszektorban volt, csodás teljesítményt nyújtott!), ha kellett a saját csapatukra. Sem ők, sem CR7 nem lett szimpatikusabb ezen az estén sem.
A párharc a huszadik percben dőlt el. Ez a gól is olyan volt, mint az egész (mint a két) meccs. Bale beadását próbálta blokkolni Fernando, persze, hogy a kapufáról befelé pattant.
Innen nem volt felfelé. Nem nőt töke a csapatnak, mást nem tudtak, mint megnehezíteni a hazaiak dolgát. Elképesztő, szinte alig volt épkézláb megmozdulás, passzhegyek hátul, pontatlanság, tötymörgés elől.
Real sem volt valami penge, de mi… Ennél azért többet vártam, tudom én vagyok a hülye.
A fény az éjszakában Fernandinho kapufája volt az első félidő végén. Valami volt legalább. A fellépő vkp-ra senki sem figyelt, de Bruyne végre adott egy jó passzt, a cél lett elmérve.
A második félidőben nem derült ki az ég. Pellegrini nem tudta elmagyarázni a srácoknak mit is kéne csinálni. Vagy ő hülye és ennyi volt a terv, vagy a játékosai voltak bármit is megvalósítani amiről hadovált a mágnestábla előtt. Nem tudom melyik a siralmasabb verzió.
Persze nem lehet mindent Pelle nyakába varrni, de ő a leader, megy is a levesbe, baromi furcsa félév lett ez így. A játékosok meg… Nem hiszem, hogy mi képzelünk többet róluk amik, de ennél (a saját szintje alatt lévő Real ellen) egy picit nagyobb lelkesedést, tüzet, bármit vártunk volna.
Az első (ami Kompany miatt a második, ugye) cserét borítékolni lehetett. Yaya le, Sterling le. Nem tudom mit mondtak az orvosok, mit látott Pellegrini az edzésen, de nem volt rendben Touré. Nagyon nem. Raheem sem teljesen oké, nem is változott sok minden, csak majdnem gólt fejelt Bale.
A 69. percben Iheanacho állt be, Navas le. Az érkezése után mutatott némi életjelet a gárda, de ez nem a fiatal nigériainak volt köszönhető, inkább néha előremerészkedtek a srácok, de komoly helyzetre nem futotta.
Hart, Clichy és Otamendi teljesítményét tudom csak értékelni, ennyi jutott nekünk, de fel a fejjel, ott voltunk végre egy bl elődöntőben! Egy góllal jobb volt a Real. Ennyike, ennyivel még jobbak.
Hogy jövőre folyt. köv. ugyanígy? Az a cink, hogy még egyáltalán nem biztos. Vasárnap jön az Arsenal, idén a londoniak érmet, nem Wenger trophy-t akarnak. Fingom sincs mi maradt a csapatban, de félek nem hat pont (a végén a walesi kirándulás sem lesz sétagalopp). A mu és a West Ham sem fog a kedvünkért leikszelni az elmaradt meccsükön.
Izgi lesz, vagy nagy nehezen megtartjuk az egyensúlyunkat és maradunk a bl helyen, vagy összeomlunk. Sima végjátékot most nem nézek ki belőletek srácok, sorry.
Ezidáig nem lehet panasz az áprilisra, a behabzsolt két szelet párizsi mellett szinte mindegy ki is jött szembe a feladat megoldva. WDWWWDW. Szép sorminta.
Az igazi erőfelmérő ma jön, nem vagyok befosva, ez a két meccs ajándék. De… Jó lenne egy perfekt április.
Van élet Manchesteren kívül, de még milyen! Lesz még élet idén tavasszal Manchesterben? Az szombaton (bajnoki a West Bromwich Albion ellen) és kedden (a Paris elleni bajnokok ligája visszavágó) kiderül.
Addig egy kicsit visszakacsintunk az elmúlt két idegenbeli mérkőzésre.