Manchester City Blog – Pride In Battle
Magyarország első számú Manchester City blogja / The No. 1. Manchester City blog in Hungary.
A számomra csak a magyar válogatott szereplése miatt élvezhető Európa-bajnokság után, pont egy hónapja indult be az érdemi munka a csapat háza táján. Végre végre a szabinak, dübörög az elő, nyakunkon az igazi szezon. Számukra kezdődik a meló, nekünk viszont ez az igazi élvezetek.
Szóval eltelt egy hónap Peppel. Beindult az új világ, megújult a címer, működésbe lépett a katalán board, van hírneves új playa a keretben, nem is egy, meg jöttek nem annyira hírnevesek is.
Martín Demcihelis az a karakter, akit sokan szeretnek fikázni, még a saját szurkolóik is. Utálom az ilyen szurkereket, szívből.
Én sajnálom, hogy Demi nem rögtön Manchesterbe tette át a székhelyét, miután lejárt a szerződése Münchenben.
Az átlag szurkoló nem más, mint civilben az átlag választó (magyarán, mint a világban a közelmúltban lezajlott különböző választások utóélete megmutatta: tök hülye), a kisebb hibák örökké beégnek az agyba, egy-egy jól letolt szezon meg le van szarva. Így megy ez.
Búcsúzunk a ManCity Szalai Ádámától, átpörgetjük teljes karrierjét.
Raheem Sterling (helyesen még: $t€rl£ng) átigazolási ügye hiába ért véget még azelőtt, hogy a Liverpool vagy a City lejátszotta volna első felkészülési mérkőzését, így is épp eleget untatott minden jóérzésű drukkert. Megkésve ugyan, de még egyszer és utoljára blogunk is jelentkezik a témával.
Szerény véleményem a dolog tálalásáról az, hogy mint mindig, ezúttal is nagyon komoly szerepet játszott az egész ügy felgöngyölítésében a konkrét szereplők vélt vagy valós milyensége, illetve megszokott módon az, hogy a média hogyan kívánja prezentálni ezt az egészet. Ha pedig az ember a nagy múltú, komoly szurkolói bázissal rendelkező Liverpoolból sírja ki magát az olajfűtésű, foci rákfenéjeként jellemzett Manchester Cityhez, akkor annak csakis egyféle vége lehet.
Egyfelől persze ez a taknyos pöcs Sterling (az ügynökével együtt) egy kis köcsög. Húszévesen az ország egyik legerősebb és legnépszerűbb klubjából elvágyódni, amikor annyi éve van még fejlődni (és esetlegesen később lelépni), nem beszélve arról, hogy egy igencsak átlagos szezon után lett volna mit bizonyítania aktuális csapata szurkolóinak, egyáltalán nem elegáns. Nem bemenni az egyébként kényelmes kis melóhelyre mindenféle mondvacsinált okokból — egyenesen arcpirító.
Másfelől, a játékos-, illetve ügynök-uralom a modern labdarúgásban teljesen megszokott jelenség, kb. a Bosman-szabállyal kezdődött, de azt nagyon nem mondhatjuk, hogy az elmúlt években bármit is rosszabbodott volna a helyzet – ennélfogva meglepő volt látni, hogy a hivatalos bejelentést megelőző 1-2 hétben — és ebben semmi túlzó nincs – naponta legalább 2, a saját véleményét sokra tartó futballközeli (és többnyire ex-liverpooli) ember véleményét olvashattuk a dologról.
Jason McAteertól kezdve egészen John-Arne Riiseig mindenki felszólalt. A csúcs valószínűleg mégis az volt, amikor Didi Hamann fakadt ki Sterling nem létező lojalitása miatt. Hamannra ugyan nemcsak a Liverpool, de a City drukkerek is többé-kevésbé pozitívan emlékeznek vissza, a sztorijához mégis hozzátartozik, hogy azután szerződött a Cityhez, miután előző nap (!) megegyezett és aláírt a Boltonhoz — a City 400 ezres kompenzációt fizetett a Wanderersnek, Dietmar pedig vélhetően nem járt szarabbul anyagilag.
Aztán amikor a legnagyobb internetes City fórum tulaját, Ric Turnert kérdezték egy komolyabb napilapban az egészről — mint ahogy más témákkal kapcsolatban megtették párszor korábban —, ő pedig nem volt hajlandó beállni a Sterlinget ostorozók közé, szépen megköszönték neki a választ, de nem kértek belőle (lásd a tweetet).
Az biztos, hogy ekkora felhajtást Modric, Bale vagy épp Berbatov távozása nem okozott, de a tavalyi szezonban Rojo, Lallana és Lovren sem kezelte elegánsabban távozási szándékát. Schneiderlin ugyan dolgozni bejárt, de azért szívesen kurválkodott alkalomadtán a közösségi oldalán. Így legalább megúszták a halálos fenyegetéseket.
Szakértők szinte biztosra veszik, hogy vagy kurva jó lesz, vagy kurva szar, vagy valahol a kettő között, az viszont biztos, hogy angol játékosért ennyit még senki nem fizetett, de U21-esért sem nagyon. Egy Rooney-kaliberű igazolással van dolgunk, akinek az akkori ára talán még nagyobb döbbenetet keltett, mint most Sterlingé, de végül abszolút igazolta az elvárásokat.
Ami a Cityben betöltött szerepét illeti, meg kell várni a nyár végét, amikor is végleges lesz a keret a szezonra, de nyilván a felkészülési meccsekből is sokat okosodunk majd. Egy Sterling-Silva-Agüero hármas – főként kontráknál – durván hangzik, ám ha nem dobja Pellegrini a 4-4-2-őt, akkor kissé perverz gondolat elképzelni Sterlinget a középpályán (és valamiért nekem a csatársorban is).
Legkomolyabb fegyverténye talán a cselezőképessége, amivel ráadásul komoly hiánycikket pótol a City keretében, mert Agüeron és a leszarom tablettát éppen nem konzumáló Yayán kívül senki sem arról híres, hogy könnyűszerrel futkos át az ellenfélen. Noha a whoscored.com meglehetősen érdekes algoritmusra építi az osztályozó-rendszerét, Sterlingnek eszerint a tükörszélső poszt fekszik a legjobban, és mit ad a véletlen, Silvának köztudomásúlag a 10-es poszt az abszolút tökéletes, vagyis remekül illeszkednének mindketten egy 4-2-3-1-be. Ugyanezen oldal szerint a spanyol varázsló tavalyi 12 bajnoki góljából 5-öt szerzett erről a posztról, holott csak 9-szer volt itt kezdő.
Tavaly Pellegrini egyre gyakrabban nyúlt ehhez a felálláshoz, még ha szezon végén inkább hasonlított az egész egy 4-1-4-1-hez, amikor is jött egy hatos nyerőszéria, többek közt Lamparddal is a kezdőben (védekezésben még mindig a szokásos 4-4-2 volt, ahol szokás szerint rendre lazsálhatott legalább egyvalaki a Yaya/Silva/Lampard hármasból). Persze lehet, hogy a Txiki Begiristainék érkezte óta, elsősorban csak médiában vizionált 4-3-3 ideje is eljön, ahol akár Sterling vagy Bony egyszerre is szerepelhet.
Sokan — nem épp ok nélkül — kritizálják a City védelmét, de a tavalyi csapat csak egy góllal kapott többet a 2014-es bajnokcsapatnál, míg a támadósor 19 góllal kevesebbet szerzett. Sterling tehát rengeteg hiányosságra ad választ papíron: kevés hazai nevelés, öregedő keret, klasszis szélsők és gyors játékosok hiánya. Most már csak igazolnia kell ezt, és a vételárát.
Ami a Mirror információja szerint akkor lesz 49 millió az alap 44-ből, ha további 120 BL + bajnoki mérkőzésen lép pályára (30 meccsenként jár 500 ezer font, összesen tehát maximum 2 milliós ez a klauzula), és a City BL-t nyer, vagy bajnokságot (előbbi + 1.5 milla, utóbbi +1 milla, összesen pedig maximum 3 milla lehet ez a részlet). Jelenleg tehát a QPR 20%-át is beleszámítva a Liverpool olyan 35.2 millió fonttal gazdagodott, amiből 32.5 mehet is Bentekére.
Egyébként a sportigazgató, Txiki Begiristain szempontjából is sorsdöntő lehet majd ez a transzferablak, ugyanis eddig volt egy cirka százmilliós nyara, ahol igazából egyetlen marquee signing sem jött, csak jó iparosok, akik végül komoly segítségnek bizonyultak a bajnoki szezonban (Navas, Fernandinho, Negredo, Demichelis), de egyáltalán nem oldották meg az öregedő keret problémáját — épp ellenkezőleg. Ezt követően jött a tavalyi ablak, ahol az eddig gyengécskének mutatkozó igazolások (Fernando, Sagna, Caballero) deklaráltan azért jöttek, hogy mélyüljön a keret, a drágák pedig még korántsem igazolták az árcédulát (Mangala, Bony).
Végül csak-csak, de az FFP-büntivel sújtott szezonban befért a 49 millió fontos nettó költekezésbe. Most pedig, minden értesülés szerint, végleg kinyílnak a pénzcsapok, így esélyes, hogy Sterling csak az első fecske, és érkezik a többi. Az eladásokkal együtt egyébként a jelenlegi mínusz 44 millióval számolva csak kb. nettó 4 millió elköltött fontnál jár a City (Nastasić, Sinclair, Boyata, Negredo, Rekik, Trippier), szóval sejthető, hogy a vélt targetekre egy raklap pénz áll rendelkezésre (legyen az de Bruyne, Pogba – aki ironikus módon 1 hónap híján nem számít angol nevelésnek).
A keret átlagéletkora és a kevés hazai nevelés ugyan továbbra is fennálló problémák, azonban sokan egyfajta kötelességnek tekintik a homegrown játékosok meglétét, holott ez csak opcionális. Pellegrini rendre 22 emberrel számol az első keretben, ebből 17 lehet maximálisan külföldi (ezt a számot rendre fel is tölti a City, így ha Džeko és Jovetics távoznának, újabb két hely nyílna a külföldieknek), a maradéknak jelenleg ott van Hart, Clichy, de a kora miatt még nem számító Sterling is nyilván az első csapathoz jött. Ez máris 20 ember — aztán vagy érkezik még egy brit nevelés, vagy felhozzák a szép reményű Marcos Lopest, esetleg Kelechi Iheanachot, és a következő szezonra mindenki megnyugodhat.
Ha most kellene tippelni, akkor a pletykált nevek alapján is afelé hajlanék, hogy Pellegrini felhagy a dél-amerikai 4-4-2-jével, mert nemcsak, hogy valószínűsíthető Džeko és Jovetić távozása, de jóformán egyetlen csatárral sem hozzák szóba a klubot. Ha csak Agüero és Bony maradnak a keretben ezen a poszton, akkor egyértelművé válik, hogy többé nem default két csatárban gondolkodik a chilei.
Ha egyszer átmegy az FA új felvetése, akkor nyilván súlyosbodna a helyzet, de ez több élklubra is elmondható. Jelenleg azonban nem úgy néz ki, hogy ezt valaha is meg tudják szavazni.
Ha már a Swansea elleni mikiegér kupa meccsen megannyi új/fiatal arcot láttunk, itt az idő, hogy adósságot törlesszünk fussuk át, kik is alkotják a csapatot a szezonban.
Ezek voltak a mozgások a csapat körül az átigazolási idényben (és majd lesznek a következőben).
Augusztus elején volt már akiről írtunk (aki már megvolt/elment akkor), említés szintjén mindenkiről szó lesz újfent.
a távozók:
Edin Džeko — Roma ~ 9,5 millió font.
Edin egy év kölcsön után végleg az olasz fővárosban kötött ki a bosnyák gyémánt.
Seko Fofana — Udinese ~ 3 millió font
Volt idő, amikor a (most 21 éves) fiatal, saját nevelésű középpályásba nagy karriert álmodtunk bele. Tavalyelőtt a Fulhamben (a Championshipben), tavaly a Bastiaban (a francia első ligában) töltött el egy-egy szezont, most az olaszok vitték el, végleg.
Florian Lejeune — Eibar ~ 1,25 millió font
A francia védő tavaly lett megvéve az FC Gironától (maradt ott kölcsönben), most pedig kis haszonnal költözött is tovább Eibarba.
Gerónimo Rulli — Real Sociedad ~ 6 millió font.
Érdekes sztori. A kapus Maldonado játékosa volt, 2014 óta Sociedadban volt kölcsön, most a City kivásárolta, majd (vissza)passzolta a spanyoloknak.
Pénzért ennyi játékos ment el. Nem sok. Negredo volt az egyetlen játékos az utóbbi időben, akin keresett valamicskét a klub, Javi García a másik, akin legalább nem volt bukó, ennyi.
Eddig ~ 19,75 millió font. Siralom, hogy mennyire nem megy ez még, nem kenyérre kell, de akkor is, kb. Negredo volt akin valamennyit tudott nyerni (na nem sokat) a klub, Javi García meg az, akin nem bukott. Ennyi. Ebben még fejlődni kéne nem keveset. Tiszta szerencse, hogy Jovetics elérte a kellő meccsszámot az Internél, így életbe lépett a záradék, januárban a kialkudott (valahol a 12 és 15 millió font között mozgó összegért) meg kell, hogy vegyék a montenegróit.
ingyen távozott játékosok:
Martín Demichelis — Espanyol
Pellegrini kedvenc védője visszatért Spanyolországba, nagyon remélem lesz még egy-két értékelhető szezonja. Bár eddig nem lépett pályára, és jellemző, hogy egy búcsúposzt hever a draftban félkészen róla.
Richard Wright — visszavonult
kölcsönbe adottak:
Idén sokat nem húz a csapat sokat a kikölcsönzött playákon. Többségüknek a fizetését sem állja teljes mértékben a célállomás, nemhogy még perkálnának is valami tisztességes összeget értük. A többségük a deadline day környékén lett eltolva, reménykedünk a télen/nyáron valaki megszabadít tőlük.
Wilfried Bony — Stoke City
Kb. kétmillió font most, opciók később. 2014 legjobb Premier League góllövője volt, most itt a lehetőség, hogy újra építse magát újra. Eddig két méretes zakóra és egy ikszre (plusz Hughes kritikájára) futotta.
Joe Hart — Torino
A nyár leginkább sad story-ja, Joey Torinóban. Pfff, soha nem gondoltam volna. Egy balul sikerült debütálás után két clean sheet, majd egy 3:1-es győzelem (mint, Bravo) eddig az olasz meló.
Patrick Roberts — Celtic
Az ‘angol Messi’ év elején került Glasgowba, még egy szezont marad, a sérüléséből kilábalva próbálja visszaszerezni a helyét a csapatban.
Samir Nasri — Sevilla
Azt mondja, hogy Pep végett maradhatott volna, oké de ő sem hülye. A kétszeres EL címvédőnél van esélye, hogy játsszon, nem is keveset, nem is szar csapatról beszélünk, hajrá. Három meccs, egy gól és gólpassz eddig. Nem rossz.
Ha marad, úgy járt volna, mint Yaya (annyira mondjuk nem rosszul). Aki nem is értem miért maradt. Illetve valahol igen: nem volt csapat, aki még csak hasonló összeget is szánt volna rá, mint amit Manchesterben elutalnak neki. Minden héten.
Pepnek nem kell, az egyetlen idei meccsén saját maga karikatúrája volt a bl keretbe nem került be, kitört a hiszti. A menedzsere ámokfutásba kezdett (Pep kinevezésekor is volt egy köre, akkor kifejtette: Yaya megnyert mindent, amit lehet Angliában, Guardiola nem fog), hogy a City afrikai szimpatizánsai át fognak pártolni a mu-hoz (bl meccset nézni?!), meg blabla.
Yaya nem került rá a hivatalos csapatfotóra, Pep pedig kijelentette: Touré (aki közben a válogatottságot is lemondta) amíg Yaya nem kér bocsánatot, addig nem lesz a keret tagja.
Yaya nem kért, ellenben Mr. Seluk újra támadásba lendült. Szerinte Guardiola nem igazán nagy edző, a nagyapja is megnyerné a bundást a Bayern kispadján. Aha, szép bocsánatkérés. Szerinte Yaya januárban egy rivális Premier League csapatot fog erősíteni, szerintem jó lesz Kína. Mindenkinek jobb lenne.
Anthony Caceres és Luke Brattan — Melbourne City
Mindketten a testvérklubban próbálkoznak lendíteni a pályafutásukon.
Jason Denayer — Sunderland
Nem lesz belőle City játékos. Ez most már fix. Most Moyes kezei alatt próbál fejlődni hátha mégis. Nem lesz ebből sem semmi.
Eliaquim Mangala — Valencia
Eliből sokkal, de sokkal többet néztünk ki. Kár. A Valencia egyelőre menekül a fuldoklás elől, Mangala viszont játszik.
Rubén Sobrino — Alavés
A csatár tavaly a spanyol második vonalban próbálkozott (10 meccs 2 gól a Gironában), idén az elsőben, de eddig nem kapott szerepet.
Enes Ünal — Twente
A 19-éves, kétszeres felnőtt válogatott török csatárnak jól megy a holland élvonalban, bajnoki és kupameccsen 385 percet (azaz alig több, négy meccsnyi időt) töltött a pályán, ennyi idő alatt hét gólt és egy gólpasszt termelt.
A káprázatos hármasa a Groningen ellen:
Bruno Zuculini — Rayo Vallecano
A 2014-ben igazolt argentinnak a Rayo az ötödik csapat ahová kölcsön van adva (egy görög kupát nyert az AEK-el). Eljátszogat a kiesés elől menekülő második ligás gárdában.
Divine Naah — Nordsjaelland
Négy meccs, egy gól és két gólpassz a dán ligában és a kupában.
Mathias Bossaerts — KV Oostende
A fiatal belga védő az első négy meccsen a padon ült, a második négyet viszont már végigjátszotta.
David Faupala — NAC Breda
Az emlékezetes Chelsea elleni kupameccs gólszerzőjének eddig 15 perc jutott a holland második ligában.
Ashley Smith-Brown — NAC Breda
A szép számú bredai különítmény egyik legeredményesebb tagja a korosztályos válogatott bal bekk. Nyolc meccs mellett összejött egy gól és egy gólpassz is.
Brandon Barker — NAC Breda
A szélsőnek hét meccs jutott a Bredában.
Thomas Agyepong — NAC Breda
A ghánai U-20-as csapat kapitányának öt meccsen 205 perc jött össze a holland kettőben.
Kean Bryan — Bury FC
Sovány 20 perc eddig a harmadik ligában.
Bersant Celina — Twente
Ünal mellett vele sem húzott rosszat a Twente. 203 perc, három gól. Tízes mez.
A hétvégi gólja:
Sinan Bytyqi — Go Ahead Eagles
Egy végigjátszott kupameccs és 45 perc bajnokin eddig.
Ernest Agyiri — Valerenga
Hat perc a kupában, nem több még.
Shay Facey — Heerenveen
240 játékperc jutott neki a szezonban.
Jack Byrne — Blackburn Rovers
504 percet játszott a bajnokságban és a ligakupában a jobb napokat is látott Roversben.
Yaw Yeboah — Twente
A Twente nem panaszkodhat a manchesteri trióra, Yaw hét meccset játszott (és ezeken egy gólt is szerzett).
Zackarias Faour — Midtjylland, Callum Bullock — Crewe Alexandra, George Glendon — Fleetwood Town, Manu García — Alaves
Eddig nem lépetek pályára a felnőtt csapatban.
Az érkezők:
Claudio Bravo — Barcelona ~ 15.25 millió font
Az új egyeske. Welkámposzt várható.
John Stones — Everton ~ 47.25 millió font
Az egyik drága, fiatal és fontos igazolás. Welkámposzt várható.
Leroy Sané — Schalke 04 ~ 42.5 millió font
Fiatal, nem olcsó. Ígéret. Beleillik a koncepcióba, mind az életkor, mind a tudás, mind pedig az ambicó terén. Welkámposzt várható.
Ilkay Gündogan — Dortmund ~ 23 millió font
Ár-érték arányban az egyik legjobb igazolás. Keveset játszott eddig, de meggyőző. Welkámposzt itt.
Nolito — Celta Vigo ~ 15.3 millió font
Tökéletes csere szélső, néhány nagyon jó meccsel a háta mögött. A legutóbbi kiállításáért jár a fekete pont. Jó vétel, jó ár, az öltözői pusmogás szerint a Barca is vitte volna, de a több játéklehetőség és Guardiola miatt Manchester lett a végállomás. Welkámposzt itt.
Jöttek és mentek is kölcsönbe:
Marlos Moreno — Atlético Nacional ~ 4.5 millió font → Deportivo La Coruña
A húsz éves, hétszeres kolumbiai válogatott csatár nagy ígéret, a LányLigában szokja az európai levegőt, egyelőre nem megy neki annyira 159 játékperc a bajnokságban. Ennyikeh.
Olekszandr Volodimirovics Zincsenko — FK Ufa ~ 1.7 millió font → PSV
Az ukrán válogatott legfiatalabb gólszerzője, ever. Hollandiában még nem lépett pályára.
Pablo Marí — Gimnàstic ~ 150 ezer font → Girona FC
Egy játékos befektetési(?) céllal. Spanyol kettőből spanyol kettőbe lepasszolva.
Aaron Mooy — Melbourne City – free → Huddersfield Town
A testvércsapattól érkezett ausztrál alap embere a második vonalban megtáltosodott (a 19. helyen végeztek, jelenleg másodikok).
32. Ennyien a City alkalmazottai akik kölcsön vannak adva. Szép szám.
Januárban érkezik:
Gabriel Jesus — Palmeiras ~ 27 millió font
A nyáron olimpiát nyerő, aztán a felnőt válogatottban is zseniálisan bemutatkozó 19 éves ígéret januárban költözik Manchesterbe, saját elmondása szerint Guardiola két szép szeme miatt (felhívta, meggyőzte), pedig a fél világ akarta. Várjuk nagyon.
A Manchester City kerete 2016 őszére:
‘Kun’ Agüero Del Castillo, Sergio – 10
Bravo Munoz, Claudio Andres – 1
Caballero Lazcano, Wilfredo Daniel – 13
*Clichy, Gaël – 22
De Bruyne, Kevin – 17
*Delph, Fabian – 18
Duran, Manuel Agudo (Nolito) – 9
Gündogan, Ilkay – 8
Iheanacho, Kelechi – 72
Jimenez Silva, David Josue – 21
Kolarov, Aleksandar – 11
Kompany, Vincent – 4
Luiz Roza, Fernando (Fernandinho) – 25
Navas, Jesus – 15
Otamendi, Nicolás – 30
Reges, Fernando Francisco – 6
Sagna, Bacary – 3
Sané, Leroy – 19
*Sterling, Raheem Shaquille – 7
*Stones, John – 24
Touré, Gnegneri Yaya – 42
Zabaleta Girod, Pablo Javier – 5
*-al jelöltek hazai nevelésüek.
Az U-21-es csapat:
Abdelkader Diaz, Brahim – 55
Adarabioyo, Tosin – 53
Ambrose, Thierry – 68
Blackshaw, Lewis Robert
Boadu-Adjei, Denzeil – 49
Bolton, Luke Phillip
Buckley-Ricketts, Isaac – 70
Coveney, Joseph Charles
Davenport, Jacob Alexander – 82
Diallo, Sadou – 84
Dilrosun, Javairo Joreno Faustino – 87
Duhaney, Demeaco – 81
Esmoris Tasende, Jose Angel (Angeliño) – 69
Faour, Zackarias
Fernandes Cantin, Paolo – 67
Foden, Philip Walter
Francis, Edward Albert
García Serrano, Aleix (A. García) – 75
Grimshaw, Daniel James (k) – 79
Gunn, Angus Fraser James (k) – 54
Hardy, Joseph Keith
Haug, Christian Kjetil (k) – 60
Horsfield, James – 61
Humphreys-Grant, Cameron – 77
Kigbu, Ahogrenashinme – 86
Kongolo, Rodney – 78
Lawlor, Ian (k) – 45
Latibeaudiere, Joel Owen
Maffeo Becerra, Pablo – 50
Moreno Duran, Marlos
Muric, Arijanet Anan
Nemane, Aaron Evans – 57
Nmecha, Lukas – 65
Ntcham, Jules Olivier
Nwakali, Chidiebere Chikioke
O’Brien, Billy Thomas (k) – 64
Oliver, Charles William Corrigan – 58
Patching, William Luke – 85
Plummer, Ellis – 74
Poveda-Ocampo, Ian Carlo
Pozo La Rosa, Iker
Rösler, Colin
Sancho, Jadon Malik
Sarmiento Martinez, Erik – 71
Smith, Matthew
Tanor, Collins
Wilson, Tyreke
Wood, Marcus James – 83
k – kapus
Megvan a harmadik nyári igazolás.
Az elsőt kiveséztük már, a másodikra lehet idő sem lesz, de a spanyol „fiúra” kitérünk bővebben.
Nem fiatal, de baromi tehetséges, Pep új embere Spanyolországból, balra. Az első játékos az új címerrel a szíve fölött.
Manuel Agudo Durán néven anyakönyvezték az új éra „első” játékosát 1986. október 15.-én, az andalúziai Sanlúcar de Barramedaban.
Helyi csapatokban játszott, majd 2003-ban a Valenciához került, de nem sikerült neki az áttörés. 2004-ben visszatért szülővárosába, a negyedik vonal béli Atlético Sanluqueño CF-hez. Itt két év alatt 32 meccsen 24 gólt termelt.
2006-ban elvitte innen a harmadik osztályban szereplő Écija Balompié, itt összesen 76 meccsen 18 gólig vitte. Nagy meccse az első szezonban a Real Madrid elleni kupameccs volt, (úgy, hogy 33 percet kapott) az ő góljával egyenlített ki az Écija (a visszavágón már 5:1-re hengerelt a Real).
2008-ban bejelentkezett érte a Barcelona. ‘Csak’ a Barca B, de hiába ‘kerülték el’ éppen egymást Guardiolával, de Pep azért bedobta a mély vízbe, a 2010/2011-es szezonban.
2010. október 3.-án debütált a La Ligában, a Mallorca elleni hazai 1:1 alkalmával állt be a lesérülő Pedro helyére a 78. percben.
Egyetlen barcelonai gólját a Camp Nou-ban lőtte, az AD Ceuta ellen 5:1-re megnyert kupameccsen.
A Barcába nem fért volna be, hiába kapott ajánlatot a katalán boardtól, játszani akart, érthető: közeledett a 25. születésnapja. 2011 őszén a Benfica labdarúgója lett.
Parádésan nyitott. Beállította Eusebio csúcsát: az első öt tétmeccsén betalált. Összesen 48 meccsen játszott, 15 gólt szerzett és 12 gólpasszt adott. Ligakupát nyert a lisszaboni csapat mezében.
A BL-ben ellenben érthetetlen módon keveset játszott, a Benfica a nyolc között búcsúzott kettős vereséggel a Chelsea ellen.
Jorge Jesus a következő szezonban nemigen számított rá, télen 600.000 euró ellenében kölcsönadták a Granadanak.
Itt sem indult rosszul a pályafutása. Az első meccsén az ő szöglete után adott ‘öngólpasszt” Cristiano Ronaldonak, ez az 1:0 azt jelentette, hogy s Granada 40 év után legyőzte a Realt.
A búcsúmeccse is jól sikerült: betalált a Gefate ellen. Összesen 17 meccset játszott a kiscsapat mezében, három gólpasszt adott és három gólt lőtt.
2013 már a Celta Vigoban érte, a Benfica lepasszolta alig több, mint két millió euróért.
Az első szezonban 35 meccsen játszott és házi gólkirály lett 14 találattal. Március 29.-e és május 3.-a között félelmetes sorozatot produkált: hat meccsen nyolc gólt szerzett (és adott egy gólpasszt), de a következő meccsen sem lehetett oka a panaszra, a Real ellen a csapat egyik legjobbja volt és 2:0-ra nyertek.
A Celta a nyolcadik helyen végzett.
A 2014/15-ös szezonban rátett egy lapáttal, bár ‘csak’ 13 gólig jutott, de adott a társaknak 13 gólpasszt is.
A legutóbbi idényt ott folytatta, ahol az azelőttit abbahagyta. 2014 szeptemberében ő lett a La Liga legjobbja (majd 2015 szeptemberében ismét. ne feledjük ezt a 2013/2014-es szezon elején alapított díjat Messi is csak egyszer hódította el, C. Ronaldo szintén kétszer kapta meg ezt az elismerést).
Sajnálatos módon december végén megsérült, ki kellett hagynia nyolc bajnokit. De a csapat most érte el a legjobb helyezését hosszú idő óta (hatodik lett a Vigo), hősünk 29 bajnokin 12 gólig és 7 gólpasszig jutott.
Nolito azon játékosok közé tartozik, aki a pályafutása zenitjén túl kezdett szárnyalni. 25 éves kora óta évről évre jobban játszik. A 2014-es vb után Del Bosque sem mehetett el mellette. 2014 november 15.-én még a kispadon ült a fehéroroszok ellen, három nap múlva a németek elleni barátságos meccsen már kapott 13 percet.
Idén az Eb-re készülve már abszolút a kezdőcsapatban számolt vele Del Bosque. Az első gólját (góljait, mert kettőt vágott) május 29,-én lőtte a bosnyákoknak, majd három nap múlva újfent duplázott Dél-Korea ellen.
Franciországban is kezdőben találta magát, ahogy a csapatának, neki is ahogy a csapatának csak Törökország ellen ment (gól és gólpassz).
Nolito a klasszik középcsatár számát kapta meg, de nem ék lesz. Gyors, jól cselez, posztján Európa egyik legjobbja, komoly hiányosság nélkül. Nem lassú, jól cselez (ne legyenek kétségeink, a pl védői szívében sem gyúlnak majd örömtüzek, ha megindul feléjük), a keresztlabdái pontosak, kulcspasszai remekek.
Guardiola ismeri, akarta. Ha a csillagok is nekünk kedveznek, akkor Agüero mögött a KDB, Silva, Nolito hármas fog rohangálni, mögöttük pedig Ferndandinho és Gündogan szerzi és osztja az észt a zsugát. Can’t wait!
Nolito nem a jövő, lassan 30 lesz, de van még benne 2-3 fasza szezon, ebben biztos vagyok! A 13 és milliós kivásárlási ára meg nem tétel ilyen szinten.
Égszínkékből égszínkékbe. Az első játékos az új címerrel a szíve felett.
Üdvözöljük csapatunk új kilencesét!
Úgy hiszem senkit sem ért váratlanul a márciusban kikerül amszterdami lesifotók után, hogy Gündogan lett a Guardiola éra első igazolása.
A német válogatott középpályás Pep kifejezett kérésére igazolt Manchesterbe, hogy (ideális esetben) Fernandinho párjaként hozza mozgásba a megújult Manchester City-t.
İlkay Gündoğan 1990. október 24-én született Gelsenkirchenben, török bevándorlók gyermekeként. Most lesz 26 éves, így mondhatni a legideálisabb korban sikerült lecsapni rá.
Gyermekként a helyi SV Gelsenkirchen-Hessler 06 csapatában kezdett focizni, természetesen a helyi fő erőnél, a Schalke 04-nél is megfordult, ott nem tartottak rá igényt (az ilyen sztorik teljesen érthetőek, egy 8-10 éves kiskölökről még a legnagyobb edzőcsászár sem tudja megmondani, hogy lesz-e belőle valaha is focista), öt évre visszatért a SVGH06-ba, majd 2004-ben elvitte a SSV Buer, innen pedig egy évre rá a VfL Bochum.
2008 végéig játszott a Bochum ifjúsági csapatában, 2008. december 13-án
becserélték a szünetben a Bochum II. Eintracht Trier elleni bajnokiján a negyedosztályban. Egy hétre rá kezdő volt a Cloppenburg ellen, gólt lőtt.
A 2009-es téli átigazolási szezonban megvette a Bundesliga II-es 1. FC Nürnberg, a csapatban az utolsó fordulóban mutatkozott be, 28 percet kapott az 1860 München ellen. A Cottbus elleni (sikerrel megvívott) rájátszásban nem kapott szerepet, de 2009 őszétől stabil Budesliga I-es játékosnak vallhatja magát.
Az Augsburg ellenében rájátszáson megőrizte első osztályú tagságát a Nürnberg. A következő szezonban nemhogy a kiesés réme fenyegette volna a csapatot, hanem meg sem álltak a hatodik helyig.
A jól sikerült szezon jutalma egy dortmundi szerződést ért, potom négy millió euróba fájt Kloppnak a középpályás.
A BVB-ben rögtön alap ember lett, a 2011/2012-es szezon élete egyik legjobbja volt (a bl-ben nem jutottak tovább a csoportból, de Gündogan alig játszott), a Dortmund be is húzta a bajnokságot.
A 2012/2013-as szezonban nem lehetett megállítani a Bayernt, bajnok lettek, a német kupában a negyeddöntőben, a bl-ben a döntőben verték a Dortmundot (a szuperkupát is a bajorok ellenében bukták el a sárga-feketék).
A Bajnokok Ligája fináléjában Gündogan büntetőjével egyenlített a BVB.
A 2013/2014-es szezon mesésen indult neki. Klopp egy sorral feljebb játszatta a felkészülési meccseken, mint támadó középpályás számolt vele (2013 tavaszán is megfordult itt párszor), jól ment neki, hogy milyen jól, arra a legjobb példa a Bayern elleni szuperkupa meccs, gól és gólpassz a bajorok ellen (4:2-re nyerték a meccset).
Ott kezdett a kupában az amatőr Wilhelmshaven ellen, majd az első bajnokin Augsburgban, a két csapatot összességében 7:0-ra csapták szét, de Gündogan számára beütött a krach. Gerincsérülést szenvedett, műteni kellett, 2014 októberéig harcképtelenné vált. A kitartott mellette a Dortmund, a rehabilitációja közepén 2017-ig meghosszabbította a szerződését.
A 2014/2015-ös nem a Dortmund szezonja volt. Hetedik hely a bajnokságban, sima kiesés a bl-ben a 16 között a Juve ellen, 3:1-es verés Wolfsburgtól a kupadöntőben, Klopp távozott. De Gündoganra így sem lehetett panasz, csapata egyik legjobbja volt.
A most végződött idényben összekapta magát a BVB, Ilkay is jobban játszott, mint egy évvel előtte, igaz Thomas Tuchel egyértelműen védekezőbb szerepkört osztott rá, egy gólt lőtt, három gólpasszt adott (egy sárgát szedett össze) a Bundesligában, 88%-os volt a passzai pontossága.
2008 és 2012 között végigjárta a német korosztályos válogatottakat U-18 és U-21 között, 23 alakalommal szerepelt ezekben a csapatokban.
Az ‘A’ válogatott keretébe 2011 nyarán kapott behívót, de akkor még csak a padról nézte végig a brazilok elleni barátságos meccset, 2011. október 11.-én mutatkozott be a Nationalelfben, a Belgium elleni Európa-bajnoki selejtező hajrájában cserélte be Lőw. Eddig 16 alakalommal volt válogatott, négy gólt lőtt.
A nemzeti csapatban nem igen volt eddig szerencséje, a 2012-es Eb-n ott volt, de nem kapott szerepet. 2014-ben a világbajnok csapatból műtétje miatt maradt ki, a mostani kontinensviadalról pedig sérülés miatt marad távol.
Sokan felvetik: sokat sérült. Most az (egy teljesen hülye szituban, kosárlabdáztak a BVB edzésén, a térdkalácsa bánta), az alapozást ki kell hagynia teljesen, mire kezdődik szezon talán edzésbe állhat. Ez nem jó.
Hogy sokat lenne sérült? Pályafutása kezdete óta ez a második hosszabb kihagyása. A 2013-as műtétje utáni több mint egy éves lábadozása miatt sokan elkönyvelték üveglábúnak, de előtte, utána csak sztenderd focista sérülései voltak, semmi több.
Az átigazolása előtt a Manchester City orvosi stábja töviről-hegyire átvizsgálta, ha bárminemű kockázatot is rejtett volna a szervezete, nem lenne a keret tagja.
Mire számíthatunk tőle? Nagyjából huszonöt millió fontba fájt, nem rossz vétel.
Fernandiho párja lesz a középpályán, egy intelligens játékos, akinél jó helyen van a labda és nagy pontossággal fogja továbbítani azt de Bruyne-ék felé.
Szimpatikus, intelligens játékos (és tud angolul!), nagy értéke lehet az ‘új’ ManCitynek, aki box to box bejátszhatja a pályát, több oldala van, remekül be fog illeszkedni a gépezetbe.
#welcomeilkay
A nyáron új időszámítás kezdődik Manchesterben ezt tudtuk, ma hivatalossá vált az első transzer.
Felemások az érzéseink…
Amiről eddig csak halkan beszéltünk, a jelek szerint hivatalossá vált:
