46 éve tökéletes napja volt a Manchester Citynek, a Unitednek nem.
Idézzük meg egy kicsit Denis Law-t és az ő sarkát a történelem lapjairól:
Februárban a 2008-as derbisikerre visszatekintő posztban említettem, visszatérünk 1974-be, egy fontos manchesteri meccsre.
A Manchester City 126 éves törtélmének (ami nincs, ugye) egy nagyon érdekes mozzanatát idézzük meg.
A skót csatár (55 válogatott meccsen 30 gólt termelt) 1940. február 24-én született Aberdeeben.
A Huddersfield Town-ban kezdte meg a profi pályafutását. 1956 karácsony napján lépett először pályára a Hudd-ban, a másodosztályban.
Az edzője az a Bill Shankly volt, aki a Liverpool istensége lett. Shankly 1959-ben lett a ‘pool menedzsere, vitte volna az ifjú titánt, de az ifjú titánok nem igen vágynak közel egy évtizedet a második vonalban senyvedő mamutokhoz.
Így a Manchester Cityhez szerződött 1960 márciusában.
Remek bő egy éve a volt a húszéves fiatalembernek égszínkékben, 44 meccs, 21 gól (ebből hatot a Luton elleni kupameccsen lőtt, húsz perc alatt), a klub vezetői voltak olyan marhák, hogy (persze nem kevés, 115.000 font, egy év alatt több, mint a dupláját kivették a bizniszben a Law-ért kiadott 55.000 fontnak) a pénzt választották (és engedtek Law nyomásának is, hiába érezte jól magát a klubnál, a pénz az pénz volt 1961-ben is), elengedték Torinóba.
Denis Law’s City debut, March 1960
Some action from Denis Law’s Manchester City debut at Elland Road, Leeds on March 19th 1960. Law is shown scoring one and creating another for Colin Barlow. Leeds actually won the game 4-3. Law was signed from Huddersfield Town for a record £55,000 but was sold to Torino a year later.
Az olaszokak nagy tervei voltak, Law mellett az angol Joe Bakert is leigazolták, de a két britnek nem ízlett az olasz foci (pedig Baker fizetése több, mint a duplája lett, a Hibernianban öt fontot keresett hetente, Olaszországban tizenkettőt).
Az elégedetlenkedő Lawra lecsapott a United (Bakerre az Arsenal), jött az aranykor (309 meccs, 171 gól), a csúcspontjai az évek során az 1963-as kupagyőzelem, a két bajnoki cím, az 1964-es aranylabda, majd az 1968-as BEK győzelem volt.
a pályára rohanó szurkolók Law sarkazása után
Law öregedett (11 bajnokin 1 gól az utolsó idényben), a United csúszott le a csúcsról, a vörösök nem hosszabították meg Denis lejáró szerződését 1973-ban.
Az akkori City menedzser, John Paul Hart viszont visszacsábította a csatárt, jól tette.
Law már nem volt a csúcsformában, de összesen 29 meccsen 12 alkalommal betalált. Ott és akkor is (azaz a mai történetünkben) ő volt a főszereplő.
1974 nyarán Hart rossz egészségi állapota miatt elhagyta a kispadot, az új menedzser Tony Book lett. Book aki az előző szezonban még a keret tagja volt, játékosként.
Book viszont kijelentette: nem tart igényt Lawra, aki bár a felkészülést végigcsinálta a csapattal, de 1974. augusztus 24-én bejelentette visszavonulását.
De még lépjünk vissza négy hónapot. Szóval jöjjön: a legendás gól.
1974. április 27-én esett, az Old Traffordon, alig tíz perccel a vége előtt. A bíró a folyamatos pályára rohanások miatt a 85. percben lefújta a meccset. A MU kiesett. Aztapicsa..
Law látványosan nem ünnepelte a gólját (asszem teljesen érthető), a források ezt teszik az első (híressé vált) “non-celebration” goal-nak.
Azért hozzá kell tenni: ha nincs Law gólja, akkor egy döntetlennel is kiesik a United. De ha nincs Law gólja, akkor lehet, hogy csak bekapar egy gólt a MU és nem esnek ki.
És különben is, akkor sem Law, sem a MU szurkerek, senki nem számítgatott, akkor és ott úgy érezték: Law gólja hozta el a világvégét.
Szóval: éljen csak tovább a legenda. A Manchester United mélyrepüléséhez kellett Law sarka!
A What If.. sztorik kedvelői eljátszhatnak a gondolattal, milyen világot élnénk, ha húsz évvel korábban indult volna a Premier League, a BL, az óriási tv-s pénzek beáramlása az angol fociba..