Bersant Celina az Ipswich Town-nak kölcsönadott játékosunk a hétvégén győztes gólt lőtt a Leeds-nek, de még milyen gólt!
Üzent is Pepnek: Remélem látta … Remélem lenyűgözte. Remek hozzáállás, de van-e esélye egy fiatal, saját nevelésű játékosnak a mai Manchester City keretébe tartósan bekerülni?
Bresant 1996. szeptember 9-én született az akkor még Jugoszláviához tartozói koszovói Prizrenben.
Két éves volt amikor a családja Norvégiába, Drammenbe költözött, focizni a helyi Strømsgodset IF-ben kezdett el.
A City jó kapcsolatot ápol a norvég klubbal, így Celina is képbe került Manchesterben, majd 2012-ben szerződött az Eastlands-re, az ifjúsági csapat játékosa lett.
2014 tavaszán már néhány alkalommal az U-21-es csapatban szerepelt, de az első profi szerződését ez év nyarán írhatta alá, annak ellenére, hogy épp sérült volt.
De a vezetők bíztak benne, hiszen abban az idényben már megmutatta párszor, hogy mire is képes.
Az év végi hajtásban Pellegrini a felnőtt csapathoz rendelte. A meccskeretbe 2015. január 4-én, a Sheffield Wednesday elleni kupameccsen fért be, de nem cserélte be Pelle.
Celina — mivel Norvégiában nőtt fel — korosztályos szinten a norvég csapatokat járta végig (U-15-től U-21-ig), de közben megalakult a koszovói labdarúgó szövetség, a fifa 2014-ben engedélyezte, hogy barátságos meccseket játszanak (2016-ban lett az ország a nemzetközi szövetség tagja), ahová Bresant is meghívót kapott.
Sérülése miatt az ország harmadik, Omán elleni vívott meccsén lépett pályára, így 2014 szeptember 7-én debütált a nemzeti tizenegyben.
2015 elején érdekes fordulatot vett koszovói karrierje, Celina kijelentette: nem kíván Norvég válogatott lenni, Koszovó csapatát választja, de a szövetségi kapitány, Albert Bunjaki nem küldött neki meghívót, így egy meccs erejéig visszatért a norvég U-21-es csapatba.
Ez probléma megoldódott az év végére, ekkor visszatért a koszovói csapathoz és meglőtte első (és eddigi egyetlen) válogatott béli gólját (eddig nyolcszoros válogatott) tizenegyesből, Albánia ellen.
Azért a sok elfoglaltság mellett a saját korosztályának csapatára is maradt ideje, pl. a Chelsea elleni ifjúsági kupameccset a padról beállva döntötte el.
A felnőttek között a debütálásra kicsit több egy évet kellett várnia (azért két BL meccsen még bekerült addig a meccskeretbe), 2016. január 9-én lett becserélve a Norwich elleni kupameccs 85. percében.
Január 30-án már több idő jutott neki, az Aston Villa elleni FA kupameccsen a 78. percben cserélte be Pellegrini.
A Premier League-ben egy meccse volt, pont akkor, amikor a későbbi bajnok Leicester gálázott az Eastlandsen. Bresantnak mindenesetre emlékezetes marad, a City egyetlen góljánál ő ívelte rá a labdát Agüero fejére.
Az egyetlen meccs amikor kezdett a City-ben, az az emlékezetes kölyökcsapatos Chelsea elleni kupameccs volt. Végigjátszania ezt sem sikerült, 53 perc jutott neki.
A PL 2-ben 19 meccsen 11 góllal (és két gólpasszal) zárta az idényt.
2016 augusztusában (azaz még nem volt húsz éves), Manchester központjában lekapcsolták a rendőrök (hajnali fél négykor), ittas volt. Pénzbüntetés mellett egy évre bevonták a jogosítványát.
De ideje sem volt ezen bánkódni, mivel vitte a holland Twente kölcsönbe a teljes idényre.
A beilleszkedése mondhatni zökkenőmentes volt. Az első meccse a Heerenveen otthonában volt, a 67. percben állt be, majd a 76. percben ő lőtte a Twente szépítő gólját.
A következő két bajnokin is betalált, aztán persze csökkent az őrületes tempó. A szezont 28 meccsel, 5 góllal és 5 gólpasszal zárta.
A legtöbbször balszélső volt (14 alakalom), kilencszer volt középső középpályás és ötször jobbszélső.
A legemlékezetesebb meccse a PSV elleni hazai bajnoki volt, egy gólpassza mellet a ráadásban egyenlített.
A nyáron visszatért Angliába, de Manchesterben nem sok időt töltött, vitte is az Ipswich Town. Itt is főként a bal szélen veszik számításba (16 alkalommal), de megfordult középen is (kilencszer).
Az első bajnokikon nem kapott szerepet a csapatban, de a két ligakupa meccsen előbb gólpasszt (a Luton ellen) majd gólt lőtt (a Crystal Palace-nak), azóta kirobbanthatatlan a csapatból.
A múlt hétvégén pedig ezt művelte:
Erre mondta, hogy reméli Pep látta. Biztos, hogy látta. Ha nem látta volna, akkor is az irodájában várta volna hétfőn az összekészített anyagok között.
De ha látta is, mi esélye lehet bekerülnie a csapat keretébe?
Nem sok. Mögötte van a sorban a Gironába be nem férő Marlos Moreno. De mennyien előtte? Sokan.
A két évvel fiatalabb, U-19-es Európa-bajnok Isaac Buckley-Ricketts-t sokra tartják a szakemberek (pár meccset játszott a szezonban a holland első osztályban a Twente színeben, most a harmadik ligás Oxfordnál van kölcsön).
Ott az örök ígéret, a sajnos jelenleg sérült Patrick Roberts, meg a másik nagy tehetség, aki Skóciába lett kölcsönadva (Hibernian) Brandon Barker.
A posztokon amiken Celina játszik olyan fiatalok vetetők be jelenleg az első keretben, mint Jesus, Zincsenko (20 és 21 évesek), Sané (22) de a két ‘idősebb’ Sterling és Bernanrdo is csak 23 éves még.
A szurkolók egyelőre abban reménykednek, hogy a három helyi (vagy legalábbis Manchester közeli) születésű titán (Tosin Adarabioyo, Cameron Humphreys, Phil Foden) közül legalább valamelyikük a csapat tagja lesz hosszabb távon.
Celinának a látványos üzenet ellenére nem sok esélyt adok, hogy a csapat meghatározó tagja legyen, de a fentebb sorolt akadémisták közül egy-két srácnak be kellene épülnie a keretbe, ha a board tartani akarja magát ahhoz a tervhez, hogy 5-8 éven belül a saját nevelésű játékosok arányának a keretben 25% felett kellene lennie. Hajrá!