Január első hétvégéjén az FA kupa meccsei is bekerültek a naptárba, ahol egy haloványabb kezdés után egy kiadós verés lett a párharc vége.
Január 9-én pedig a második ligás Bristol City érkezett az Eastlandsre, a ligakupa elődöntőjének odavágójára. Ezen a meccsen a halványság végig rátelepedett a csapatra, de a győzelem csak meglett.
A kupameccsen a kezdőcsapat tartalékos volt, de annyira azért nem. A kapuban Bravo, a védelemben Stones — még bőven a visszaszokási folyamatban —, meg Otamendi, aki nem pihent, ott volt a jobb szélen Danilo (aki nagyon rendben volt). Gyors, lendületes, pontos volt a játéka (93/90-es passzmutató, ebből kettő kulcspassz), Walker érkezése után a bal szélen is megállta a helyét (sőt, volt a meccsnek olyan szakasza, amikor középre is húzódott).
A bal szélen Zincsenko játszott.
Fernandinho most sem kapott pihenőt, előtte De Bruyne igen, így Gündogan startolt, aki csodálatos teljesítménnyel feledtette a belga zsenit. Mellette Silva kapott szerepet.
Sterling a jobb oldalon, Agüero középen, Sané pedig a balon kezdett a támadósorban.
Szokás szerint nagy helyzet már volt a meccs elején is, a 12. percben Agüero passzolta vissza Silva elé az alapvonalról a labdát, David lőtt, a bőr pedig érdekes utat járt be, Pope lábáról a kapufára pattant, onnan Longra, ezután tudtak felszabadítani.
A 18. percben meleg volt a pite, Gudmundsson szögletét Mee fejelte keresztbe a kapu előtt, mázli, hogy nem tudott senki sem beleérni.
24. perc. Itt már nem volt mázli. Egy szimpla felszabadítás helyett Stones ritka bénán rúgott bele a labdába. Ashley Barnes meglépett az ajándékkal, aztán meg akasztott egy szép nagy gólt. Tényleg szép volt. 0:1.
A City nehezen találta meg a ritmusát, de a srácokba belevert automatizmusok vitték előre őket, csak elől nem születtek jó/megfelelő döntések (meg ugye hátul sem, igaz John?!). Itt meg kell emlékezni arról, hogy a kommentátor (a sporttv adta meccset) szerint nagyképű volt a csapat. Az, baromi nagyképű a csapat. Annyira nagyképű, mint amennyire KTCS haveroddal ti felkészültek.
Az már semmiség, hogy fogalma nem volt, miért is tapsol felállva a közönség a 21. perctől, hiába mutatta a kamera Silvát (21-es szám, a nemrégiben született gyermeke egészségügyi gondjai), nem sikerült összekalapálni a képet.
Mint ahogy Sanénál is csak azt tudta szajkózni, milyen önző, meg mennyire nem megy neki. Arra már nem tért ki, hogy az mennyire rá van építve a taktika, mennyivel előrébb játszik, mint a túloldalt Sterling (és még Agüero is mennyivel hátrább helyezkedik a legtöbbször, mint Leroy), mennyire arra van játszva, hogy ő őrölje fel Gudmundssont és Lowtont (és Longot), mekkora támogatást kap a szinte mögötte játszó Silvától. Ezek semmiségek, ugye.
Nem hívta fel a kedves néző figyelmét (gyanítom nem is látta), hogy alkalmazta Pep a régi kedves taktikai elemét, miként vetette be újra, hogy a két szélső hátvéd nem előre tört, hanem belépett a védekező középpályás helyére, hogy meglegyen a nyomasztó létszámfölény a középpálya középső részén.
De erről ki a fene akar hallani a közvetítés során?! Sokkal érdekesebb, hogy épp kinél van a labda, vagy mit csinál a pályától elszakadni nem kívánó galambpár.
Szóval, a City lépésről-lépésre préselte a vendégeket, Dyche megpróbálta a maximumot kihozni a játékosaiból, ez úgy érzem sikerült is neki.
Ki tudja, ha nem esik be váratlanul (vagy nem így esik be) az egyenlítő gólt, mikor sikerül bepréselni egyet (azért az látszott Long és Lowton arcán egy sokadik szögletnél, mikor a hogy baromi sok energiájukat felemészti az állandó City rohamok elhárítása).
Az 56. percben jött a gól, ami hideg zuhanyként érte a vendégeket.
Szabadrúgás 27-28 méterre a kaputól, Pope még vadul a védőket irányítgatta, Gündogan eközben elvégezte a szabadot, Agüero kilépett a labdával, 1:1.
Zseniálisan pofátlan gól.
Nehezen emésztették meg a vendégek. Westwood annyira hisztizett, hogy sárgát kapott.
Két percre rá jött a csoda. Labdavesztés-labdaszerzés, aztán Agüero passzol Gündogannak, aki két védő között sarokkal adja vissza Sergiónak a labdát, aki begyalogol vele. Csodálatos. 2:1.
(az öreg sapkás, meg a kapucnis fiatal hova bús faszba mászott kifelé a kispadok melletti szektorban, háttal a kapunak, miközben az őrjöngő Pepet mutatta a kamera, rejtély).
„…mi magyarok soha nem fogjuk azt mondani a németekre, hogy jó futballt játszanak , mert amikor őket nézzük, nem zenét hallunk, hanem robotok zaját.” — mondta a magyar futball (és minden egyéb) atyaúristene a héten a Guardian újságíróinak.
Viktor, baszod láttad Gündogant focizni? Vagy Sanét?
K.O. Itt vége lett a Burnley-nek. Nehezen nyelték be.
Ginger Mourinho rászolgált a becenevére. Nem viselte túl jól a verést, a kispad előtti magánszámai a névadóját idézte.
A 61. percben Danilo bombázta bele a labdát Popeba, majd tíz percre rá lett meg a harmadik gól. Danilo-Sané-Silva-Sané a labda útja, David pazarul indítja Leroyt (kötényt adva Lowtonnak), aki lerázza védőket, majd kisodródva a hálóba lőtt. 3:1.
A gól után jöttek a cserék, Walker be, Zincsenko be. Oleksz ügyes gyerek. Decemberben belépett a 22. életévébe kíváncsian várom mi lesz vele.
Két éve az orosz UFA-ban mondhatni alapember lett (az ukrán válogatott legfiatalabb góllövője!), tavaly a PSV-ben próbálkozott több-kevesebb sikerrel, de mindig középpályásként szerepelt.
Kényszerből persze, de idén azon a néhány meccsen amikor szerepet kapott, balhátvéd volt. Nem tudom mi lesz a szerepe a csapatban, lesz-e jövője a Manchester City-ben, ezt nagyon nem látni, de a CV-jében jól fog mutatni ez az időszak. Ez a kényszer balhátvéd szerep hol megy neki, hol nem, most inkább nem ment.
A 76. percben Gündogan helyett jött be De Bruyne, majd 79. percben Agüerót váltotta Bernardo. Mielőtt lejött, pár perccel előtte Sergiónak volt egy nagy helyzete még, de sajnos egymást zavarták Sterlinggel. Öröm volt nézni, hogy végre nagy napot fogott ki,újra.
Hogy a cseréknek is legyen egy kis öröme, Kevin adott egy igazi KDB-s passzt Sanénak, aki hülyét csinált a messzire kifutó Popeból, középre passzolt, az érkező Bernardónak csak a kapuba kellett találnia. 4:1.
Nehezen indult, de nagyon sima lett a továbbjutás. 76-24% a labdabirtoklás aránya, 92-67% a passzpontosság. A végére minden szép lett.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Kedden már a másik kupa, a nemolyanfontos volt terítéken.
Az ellenfél a másodosztályt elhagyni kívánó, de mostanában nem olyan jó formát mutató Bristol City volt
7680 vendégszurkoló kísérte el a vendégcsapatot. Soha nem voltak még ennyien a vendégszektorokban az Etihadban. Bíztak a csodában, az előző fordulóban a Manchester Unitedet verték a 92. percben szerzett góllal.
Nagy jelenet volt a gól után amikor a menedzserük, Lee Johnson felkapta az első útjába kerülő labdaszedőt. A kissrác és családja a Manchester City vendége volt ezen a meccsen.
A kezdőcsapat tovább gyengült. Bravo maradt, a védelem közepén Stones újra kezdett, mellette Otamendi helyett Mangala.
A széleken maradt Danilo és Zincsenko.
Fernandinho végre pihent, így Yaya végre kezdhetett.
Gündogan is maradt a csapatban, bár most Silvát kellett helyettesítenie (David ismét Valenciába utazott), De Bruyne volt a másik középpályás (nem Yaya, hanem ő kapta meg a kapitányi szalagot).
Foden sajnos sérült, így elszalasztott két meccset, amelyeken szerepet kapott volna.
Elől Agüero is kapott egy kis pihenőt (a kispadon kezdett), így Sterling volt az ék, Bernardo a jobb oldalon, Sané a balon rohamozott.
A negyedik percben egy szöglet után bal szélről, éles szögből De Bruyne kínálta meg Fieldinget. Szép megoldás.
A következő nagyobb helyzetre tíz percet kellett várni, akkor Bernardo lőtt furcsa mozdulattal kapura.
A 15. percben a Bristol is jelezte, hogy a pályán vannak, Bryan lódult meg, mivel senki nem támadta, rá is küldte mikor a tizenhatos közelébe ért. Bravonak kellett védeni.
A 23. percben Sané próbált az alapvonal közeléből gólt lőni, de esélye sem volt, Fielding zárta a szöget, az ötöst pedig ellepték a védők.
A kivágott labdát De Bruyne szedte össze, megint ugyanonnan tekerte kapura, mint a meccs elején, de a kapus újfent a helyén volt.
A 40. percben Stones még üggyel-bajjal takarított egy vendég helyzetnél, aztán a 42. percben tetézze Mangala hibáját. Eli egyszerűen rárúgta a labdát a rárontó Brownhillre, aki megiramodott, Mangala nem tudta visszaszerezni a bőrt, a szélső passzolt Reidnek, akit John pocsék ütemben buktatott a tizenhatoson belül. Szép munka!
Bravo érezte az irányt, de Bobby Reid bevarrta.
A két középhátvéd finoman szólva sem volt a helyzet magaslatán. Stones két meccsen két gólt hozott össze. Amúgy meg hiába tette jól a dolgát, ezeken nehéz túllépni.
Mangala pedig nem csak hibázott, rossz is volt. Kevés jó passz, kevés nyert fejpárbaj, gyakorlatilag nulla fontos tisztázás/labdaszerzés. Totális kudarc. Meccs és önbizalomhiány. Nem túl hatásos kombó.
Persze, szar, hogy ő az utolsó a csapatban, ha valaki vinné, kb. már most mehetne, de nem tud bizonyítani, inkább ássa tovább elfelé magát. Kár.
Jöhetett a második félidő, Pep érezhetően csavart egyet a fokozaton. Kicsit nagyobb lett az intenzitás, direktebb a játék, de a hibák és a pontatlanságok megmaradtak. Nem túlzás azt mondani, hogy az idény legrosszabb teljesítményét láthattuk a csapattól itt.
Az 51. percben De Bruyne labdájával került helyzetbe, de a kapusba lőtte a labdát, két percre rá változott a felállás. Bravo tökéletes labdájával indult meg Kevin a félpályánál, a tizenhatosnál kiadta Raheemnak, KDB egyedül várta a vissza passzt, tökéletes befejezés, pocsék védekezés. A folytatásban előbb Sané szabadrúgása, majd Sterling lövése is kijött Fieldingről, de a védői túlbiztosították a terepet, nem volt sansz a kipattanó megszerzésére.
A 70. percben lejött Yaya. Hát, vele is csak a létszám volt meg a pályán. Stabilan a kezdőkörnél volt megtalálható, a labdákat passzolgatta tovább előre szorgalmasan, de lassú volt, kapura veszélytelen és csak egy kulcspasszra. Megöregedett az óriás.
Jó döntés volt Sergio beküldése. Gündogan lépett vissza Yaya helyére, Sterling jobbra húzódott, Bernardo hátralépett, Agüero pedig ment a fáradó vendégvédők közé.
A 80. percben a második csere is megtörtént, Walker érkezett Zincsenko helyett, most úgy alakult a meccs, hogy se Adarabioyo, se Díaz nem kapott szerepet.
A hétvégéhez képest változtak a szerepek, Oleksz sokkal jobb volt, mint Danilo.
A legrosszabb megmozdulása a 33. percben volt, amikor az ellenfélhez került a labdája egy fejpárbaj után (szerencsére Bravo védett), amúgy nagyon rendben volt.
Jöttek-jöttek a helyzetek, de az áttörésre a 91. percig kellett várni. Bernardo tökéletesen tekert, a kapus rosszul mozdult ki, Agüero meg egyedül nem hibázott, az ötösön belülről fejelt gólt. 2:1.
Bazdmeg, beleadtunk mindent, de mégis kikaptunk. Ez volt a Bristol játékosainak fejére írva.
A hibák ellenére megvan az előny a visszavágó előtt.
Tizenhat győztes hazai meccs zsinórban, harminckét hazai meccs (bajnoki és kupasorozatok) veretlenül. Kemény.
Közben Guardiola zsinórban negyedjére lett a hónap menedzsere. Mondanom sem kell: rekord.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló: