A győzelmi sorozat megszakadt, de a veretlenség nem. Az ó évet egy 0:0-al zárta a csapat, de az újat már egy erőteljes muszklivillantással.
Sokan remélték, hogy megtorpan a csapat, de eszük ágában sem volt a fiúknak ezt tenni. Tizenhat fordulóval a vége előtt tizenöt pontos előny.
Áthidalhatatlan szakadék.
Mind the gap.
Szilveszter délutánja, Pep mélabúsan néz ki a fejéből, otthon Catalunyában ilyenkor, rozét kortyolgattunk a haverokkal és a családdal, itt meg meccsre készülünk. Amor la teva mare, kedves illetékes, de úgy ahogy gondolom. Kilenc tétmeccs decemberben… Bogeria.
Úgy tűnt, kifacsarás szélén a csapat. Stones csak a padra ülhetett le, Delph és Kompany még oda sem, így a védelemben Mangala és Danilo kezdett Otamendi és Walker mellett.
Előttük Fernandinho.
A védelemre nem lehet panasz. Kyle és Nicolás az egész mezőnyből kiemelkedett, Eli és Danilo pedig a többi mezőnyjátékosunknál volt jobb.
Ferna meg Ferna, rosszabb napján (mint ez), sem rossz, sőt.
A középpálya karmestere De Bruyne volt, megint, három kulcspassza volt, amit a társak nem tudtak értékesíteni, sajnos ő sem volt valami penge, de a támadósorban Sané és Bernardo gyenge napot fogott ki. Sané már bizonyított persze a szezonban, B. Silva meg úgy tűnt végre rálép a helyes útra, de nem.
Hodgson egy kettős védelmi vonalat húzott fel, a kapu előtt a védősorban, és a középpályán is egy-egy jól kivehető vonalat rajzoltak ki a hazai játékosok.
Rengeteg meccs az ünnepi időszakban, és meg kell mondanunk, most látszott is a srácokon a terhelés. A megszokott rutin szerint mennek a dolgok, de közel sem működött az eddigi hatékonysággal.
A meccs hullámzott az elején, kisebb helyzetek itt és ott is, a legfontosabb — és a legsajnálatosabb — esemény az volt, mikor Jesus Townsenddel csatázott a labdáért, lement spárgába, de sajnos meghúzódott ekkor, le kellett hozni, Agüero váltotta.
Jesust szerencsére nem kell műteni, de így is úgy hat hét kihagyás vár rá.
Sergio nem a szerencse fia mostanában. Miután beállt, nem sokkal később már majdnem gólt is lőtt, a tizenhatos előtt eleresztett labdája megpattant Riedewald sarkán, onnan vágódott a kapufára.
A második félidő sem volt egy fáklyás menet, a játékrész elején a legszebb jelenet talán egy De Bruyne-Gündogan-De Bruyne összjáték végén leadott Ilkay lövés volt.
Gündinek másra nem is volt igen ideje, lekapta Guardiola, jött Sterling, aki ment a jobb szélre, Bernardo húzódott be középre.
Raheemnak egy piszok jó labdája volt (igaz megpattant Kelly-n), de a túloldalt érkező Sané a kifutó Hennessey-t lőtte mellbe.
Az utolsó tíz percben Silva 2.0-át lekapta Pep, jött Yaya. Azt nem hiszem, hogy a játék felpörgetését várta az öreg mackótól, de meglepetést okozhatott volna, persze nem tette.
A 90. perc után történtek az igazán érdekes dolgok a meccsen, Zaha piszok könnyedén esett össze Sterling mellett. Büntető. kurvajó.
Milivojevics szerencsére olyan beszari volt, mint amennyire Zaha örült, hogy tizenegyes jön. Ederson jól érezte, hogy csak minél nagyobb felületet kell zárni középen, rá is lőtte a labdát a lábára a szerb.
A kipattanóval megindult a City, közben Puncheon és Dann megpróbálta ledarálni De Bruynét. Az egyik Palace játékos és Kevin hordágyon hagyta el a pályát. Nem volt szép.
Miközben az orvosi stáb a játékosokat próbálta biztonságosan felnyalábolni a sérülteket, Pep átugrott a Palace kispadjára beszélgetni egy kicsit Woy-jal.
Az idiotizmus vonatán nincsen fék, sajnos nem egy City szurkoló is jegyet váltott erre a szerelvényre. Nulla információval rendelkeztünk mi is van Kevinnel, de sok ellendrukker teli pofával kárörvendett, néhány City fan meg átesett a ló másik oldalára és vadul mantrázva licitálták egymást felül, hogy: jajmostaztánnemnyerünksemmit, sokmindentnyertünkvolnapedig megmégkétkupát, deKevinahalálán.
Nem volt jellemző ez a meccs a csapatra. A szezonban most fordult elő először, hogy nem lőttek gólt a srácok a bajnokságban (a ligakupában a Wolves ellen volt már egy izgi 0:0, 120 perc játék után, de ott jöttek a végén a büntetők).
102. Ennyi gól jött össze a Premier League-ben 2017-ben. Egy PL csapat sem lőtt még ennyit egy éven belül.
A decemberi szépségek:
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Alig 55 óra és újabb bajnoki. Pep viszont akkora mellizmot villantott, hogy minden ellenlábas szeme kiguvadt és lepottyant a porba.
De meg kell hagyni, egy picit keresgéltük az állunkat mi is egy órával a kezdés előtt.
Stones kezdett, Delph visszatért és kezdett. Sterling visszakerült a csapatba és megint hasított, Fernandinho nem pihent, és ami a legfontosabb: Silva és De Byune kezdett.
Kevinnél azt reméltük, hogy a Liverpool ellen játszhat, de ez felülmúlt mindent. Nem csak játszott: a mezőny egyik legjobbja is volt. Az őt likvidálni igyekvő Puncheon és Dann pedig nem léphet már pályára a szezonban…
Silva pedig.. Rengeteget volt távol a csapattól, annyit lehetett tudni, amit lehet utazik Valenciába. A meccs utáni napon adott ki egy közleményt, amiben leírja, párja a vártnál sokkal hamarabb adott életet kisfiúknak. A babára a koraszülöttség minden veszélye leselkedik, a spanyol orvosok nem csak azért küzdenek, hogy Mateonak ne legyen a későbbiekre visszamaradó egészségügyi károsodása, hanem az életért is.. Merlin, családoddal és veled vagyunk!
Nem volt nagy meccse, de most nem is ez a lényeg, de az Etihad közönsége, hogy kifejezze támogatását, megszavazta a mezőny legjobbjának.
Eszembe jut, hogy sokan Kevin majdnem sérülése kapcsán már-már azt hangoztatták, a City játéka egy játékostól függ. Nem elvitatva KDB zsenialitását, azért érdemes elgondolkozni azon, hogy a mai Manchester City-nek mennyit jelent Silva játéka (is).
Maga a meccs álomszerűen indult. Delph-Silva a labda útja gyakorlatilag közvetlenül a középkezdés után, David indítja Sanét, aki mint a gyorsvonat elhúz, beadja középre a labdát, Sterling egyedül az ötösön, be is fejezi az akciót. 1:0.
Raheem a gól után a telefonos gólörömöt vetette be, üzenve a sérült Jesusnak.
Mi az istent csináltak a védőik? Ez legyen Marco Silva gondja.
Sterling nevéhez fűződik így a szezonban (az egész mezőnyben) a leghamarabb és a legkésőbb esett gól a Premier League-ben.
Eszembe jut, hogy sokan Kevin majdnem sérülése kapcsán már-már azt hangoztatták, a City játéka egy játékostól függ. Nem elvitatva KDB zsenialitását, azért érdemes elgondolkozni azon, hogy a mai Manchester City-nek mennyit jelent Raheem játéka (is).
A negyedik percben majdnem 2:0 lett, Sané szambázott pazarul, beadását az elől felejtkezett Stones lőtte felé. Megint egy az ötösön felejtett City játékos.
Az időközben eleredő esőben nem lassított a csapat, a 13. percben Silva fülelt le egy rosszul kifejelt labdát, zseniálisan indította De Bruynét, aki jobbról küldte be, ami nem jutott el Agüeróhoz, mert Kabasele megelőzte: a védő küldte a hálóba a labdát. 2:0.
A 17. percben közel volt a harmadik, De Bruyne találta el a felső lécet egy szabadrúgás után, úgy, hogy Gomesnek sikerült beleütnie.
Kevin nagyot focizott, a legtöbbször jobbra húzódott ki (ami amúgy Sterling helye), így Walker most általában a felezővonalig lépett fel, és mivel Silva bal felé húzódott, így Kyle befelé lépegetett a pálya közepén.
A Watford nem egy reménytelen csapat, bár ezt csak a bajnoki helyezésük, a formájuk nem mutatja.
Silva megpróbálta a saját játékát játszatni a csapatával, nem a rombolás volt a céljuk, próbálták építkeznt, várták a kontrákat, de szerencsére a középpályájuk közepén Watson teljesen alkalmatlan volt a feladatára, nem szerzett labdát, tíz jó passza volt. Inkább fék volt, mint motor.
Az első komoly lehetőségük a 28. percben adódott nekik, Delph röviden passzolt Fernandinho felé a Watford térfelén, persze, hogy elvették tőlük a labdát. Capoue passzolt Gray elé, a labdát nem tudta elérni Otamendi, így a csatár egyedül tört a kapu felé, Ederson az ötös sarkánál várta, parádésan ért bele a labdába, hatalmas védés!
A támadásainknál a szélről belőtt labdák voltak ezen az estén a legveszélyesebbek, a félidő is egy jobb oldalról beküldött laszival ért véget, amit Agüero csak a kapusba tudott erőltetni.
Hogy aztán a második is így folytatódjon, szintén KDB adott be, Agüero fejelhetett szemben a kapuval, de nagyon mellé ment.
Ahogy a harmadik találat is így esett. Kevin bead, Gomes bénán kitenyereli a labdát pont Sergio elé, aki nem hibázik. 3:0.
Végre egy újabb Agüero gól.
A gól előtt már cserélt Silva, Pereyra és Cleverley jött Watson és Capoue helyére, próbált valami életet lehelni a középpályájukba.
Pep is elkezdett szép sorjában cserélgetni. Stonesnak elég volt elsőre bő egy óra, Danilo váltotta, de tényleg váltotta, a brazil középen szerepelt. Főleg a passzponorossága volt kiemelkedő, 100%!, mind a 24 átadása célt ért (Ederson egy 33/32-es mutatót szorgoskodott össze mögötte).
Aztán Yaya jött Fernandinho helyett. Mindent elmond, ahogy Pep tapsolt, mikor Ferna jött le a pályáról, aztán megölelte, mondott neki valamit, és ezen ahogy Fernandinho elmosolyodott. Nagyon-nagy figura ez a Pep, Ferna meg nagyon-nagy játékos.
Eszembe jut, hogy sokan Kevin majdnem sérülése kapcsán már-már azt hangoztatták, a City játéka egy játékostól függ. Nem elvitatva KDB zsenialitását, azért érdemes elgondolkozni azon, hogy a mai Manchester City-nek mennyit jelent Fernandinho játéka is.
A héten egyre több forrás szerint (szintén a Sahtarból, szintén egy brazil) Fred lehet aki pótolni fogja a csapat motorját.
A 79. percben pedig Bernardo Silva ékezett De Bruyne helyett. Nem győzök még most is álmélkodni, hogy a francba tudott játszani?! És ilyen jól?!
Amúgy is, de egy ilyen december után kemény dió lett volna pótolni.
A 82. percben szépített a Watford, egy city-s góllal. Az Ederson által kiütött labdát a vendégek szedték össze, körbejáratták a zsugát, Carrillo meghúzta a balszélt (Walker elbotlott, meg is húzódott egy kicsit), a beadás pontosan megtalálta Gray-t. 3:1.
Ilyen volt a sima évkezdet.
62 pont. Pellegrini az utolsó szezonjában 66-ot gyűjtött. A veretlenül bajnok Arsenalnak 52 volt 22 forduló után. Csodálatos a csapat!
Harminc veretlen bajnoki, itt járunk most. A hétvégén irány: Liverpool.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló: