Kupadöntőben a csapat!
A Chelsea-t legyűrve várhatjuk a májusi finálét a Wigan Athletic ellen.
Ha nem vigyázunk, idén is kerül valami a vitrinbe.
Silva nem jött rendbe a hétfői sérüléséből, így a várt kezdőcsapat futott ki a Wembley-ben.
Az első percekben Kompany-nak kellett közbelépnie Ba-val szemben, de kb. sokáig ez volt az utolsó momentumuk a londoniaknak jó sokáig.
A 4. percben Agüero lőtt az oldalhálóba, majd a 6. percben egy Barry lövésbe ér bele Yaya, majd Sergio is belekapott, Cech jó reflexszel, majd a 10. perc körül szintén a cseh kapus tolta szögletre Tévez lövését.
A 19. percben Kompany félpályás passzát vette le Agüero, betört a tizenhatosra, ott Ivanovics a levegőben úszva mentett, majd nem sokkal később Bertrand lépett bele Tévez lövésében.
A 23. percben volt a legnagyobb Chelsea első komoly sansza a gólszerzésre, egy szélről beívelt szabadrúgást Pantilimon középre ütött ki, Hazard küldte vissza a labdát, lepattintotta maga elé, a kapu felé hulló labdát a gólvonalon álló Kompany fejelte ki.
A következő nagy helyzetre tíz percet, de ez nem is csak helyzet volt, hanem gól. Egy labdafelhozatal után Yaya passzolt be a tizenhatoson belülre, Agüero azonnal megjátszotta Nasrit akitől elpattant a labda, de Azpilicuetáról visszakerült elé, most azonnal lőtt, 1:0.
A szünetig Milner két gólt is szerezhetett volna. A 38. percben Agüero birkózott Azpilicuetával, a labda James elé pattant, aki eltalálta Sergiót…
Az első félidő ráadásában pedig Milner vezetésével egy lendületes kontrát vezettek a srácok, James talán túl sokat várt a lövéssel (bepasszal Agüerónak), Cech védett, a kipattanót Kompany durrantotta mellé.
Ami kimaradt az első félidőben, az bement a másodikban. A 47. percben Milner passzolt Barrynek, aki beívelt a tizenhatoson belülre, ahol Agüero hihetetlen mozdulattal gólt fejelt. 2:0.
A kétgólos vezetés után visszavett a City, egy kicsit kezdett megélénkülni a Chelsea, de az igazi áttörés a 66. percben jött el. Ekkor jött be Torres Obi Mikel helyett, de nem a spanyol hozta meg a fordulatot. Ugyanebben a percben David Luiz indított a saját térfeléről, a labda lepattant a tizenhatoson belül, ott Ba a kapunak háttal állva kifacsart mozdulattal lőtt nagyon szép gólt. 2:1. Hihetetlen ez a csávó, nagyon érzi az ilyen gólokat.
A következő öt percen belül kétszer is egyenlíthetett volna a Chelsea. A 68. percben David Luiz labdát szerzett a saját tizenhatosa előtt, végigrohantak az egész pályán, Hazard passzába Nasztaszics beleért, így nem tudta jól átvenni Mata, Pantiliomon pedig leszedte a spanyol lábáról a labdát. Két percre rá újabb bravúr a román kapustól, Hazard vette el a labdát a tizenhatoson belül Clichy-től, passzolt, Costel pedig védte a közeli lövést.
Mancini ezek után rögtön próbálta stabilizálni a csapatot, Tévez helyett Garcíát küldte be.
A 79. percben jött a meccs egyik vitatott jelenete, Yaya hagyta faképnél a londoni védelmet, a tizenhatos vonalánál Oscar rángatta meg, így félre ment a lövése, a szabadrúgást nem adta meg Foy.
Aztán újra Foy. Luiz és Agüero gyűrte egymást, itt könyökös, ott párás lábbal bemutatott dobbantás, sárga itt, piros ott. De nem Foy-nál…
A 86. percben jött a meccs másik vitatott jelenete, Torrest küzdött a labdáért, a tizenhatos vonalánál Kompany rángatta meg, birkóztak a büntetőterület közepéig, ott a spanyol elesett, a tizenegyest nem adta meg Foy.
A meccs utolsó cseréjeként Lescott jött be Nasri helyett a 87. percben.
Amúgy Benítez mire várt vajh’? Lampard vagy (és) Moses nem okozott volna gondot a nyomás alatt lévő City védelemnek? A kérdés költői, persze.
A meccs végéig már csak kisebb helyzetek voltak mindkét oldalon, de semmi komoly.
Az új Wembley-ben még nem kapott ki eddig a Chelsea, éppen itt volt az ideje!
A meccs végén járt az ölelés Pantilimonnak Harttól (is), remek napot fogott ki a román gólem. Mellette az egész védelem második félidőben nyújtott teljesítménye mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
A legjobban talán Barry tetszett a legjobban, ha kellett a támadást segítette (gólpasszt adott), ha kellett a védelmet, hajtott, ütött-vágott, tette a dolgát, nagyon sokat jelentett a játéka a döntőbe kerüléshez.
A gólok parádésok voltak, éreztem, hogy Nasriból ki fog most jönni valami extra, Agüero meg csúcs, hétfő után vasárnap is varázsolt (az első fejesgólja a csapatban)!
Ha már Agüero, nem lehet elmenni a mellett, amit Luizzal csinált. Már a derbin is látszott, hogy sokkal feszültebb, mint szokott, a meccsszituációk nem idegesítették fel ennyire.
Nincs mentség, hogy ő úgy kezdte, hogy visszaütött, megérdemelné, hogy az FA néhány meccsre elemeszelje, nincs szükség az ilyenre, de mivel Foy nem látta, így nem lesz szankció. Kedves sztori, hogy Mancini bevédte, az újságírói kérdésre csak annyit felelt: „nem láttam”, mikor emlékeztették, hogy majdnem előtte történt az estet letudta annyival: „úgy tűnik, szemüvegre van szükségem”.
Ha már szemüveg, nem lehet elmenni Foy tevékenysége mellett. Torres és a Chelsea szurkerek is optikushoz küldték volna a derék sípost. Igen, lehet vitatkozni, és igen, mindkét oldalon. Torres gyötrése a tizenhatoson belül büntetőt ért? Lehet. Yaya visszahúzása szabadrúgást ért? Lehet. Agüero taposása pirosat ért. Igen.
Ha fentieket befújja Foy a Chelsea jut tovább? Egyáltalán nem biztos, a büntetőt (szabadrúgást) értékesíteni kell, az emberelőnyt ki kell használni. Szar ügy, de ilyen a foci, egyszer az egyik csapat szív, másszor a másik, sokkal inkább, mint valami kretén videó bírós megoldás.
Egy hete „Fuck the title”-el búcsúztak az Old Traffordon a hazakullogó united fanoktól a City szurkolók, most még könnyebb szívvel lehet tenni bajnokságra, egy lépésnyire a kupagyőzelem.
A Chelsea? Remélem, összejön nekik az Európa Liga, meg a május végi amerikai turnén végre meccset is nyerhetnek ellenünk.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló: