Tegnap végre sikerült kibaszni az egyik régóta a nyakunkon logó ballasztot megtörtént az amit hetek, lassan hónapok óta tudni lehetett, Emmanuel Adebayor végleg a Tottenhambe igazolt.
Tudtuk, hogy megy, bár egy jó kis plalya, nagyon nem fogunk sírni utána. Lehetett volna belőle egy legendás City játékos, de nem jött neki össze.
Huszonöt és fél milliót kapott érte az Arsenal mikor 2009-ben Manchesterbe került, a mostani eladással (na meg Real Madridnak és Spursnek való kölcsönadással), tíz, tizenegy mihály van a bevételi oldalon.
Szép bukta, de ennek most így kellett lennie.
Ade 2009 nyarán érkezett Manchesterbe. Az Abu-Dhabi éra második nyara, az erőfitogtatás ideje. Akkor érkezett Manuval párban Kolo, jött Lescott és Barry, a csatársorba még Tévez és Santa Cruz (RSC ha lehet még nagyobbat szívott mint Ade. Elsőként igazolta le a klub a támadók közül, de mivel sikerült a ‘pénz nem számít’ alapon nála két jobb csatárt is rögtön behúzni, csak a cserepadon találta magát, és ma sem vár másra, mint, hogy valaki végre elvigye).
Az első éve parádés volt, zsinórban az első négy Premier League találkozón négy gól, összesen 26 bajnokin 14 gól, 5 gólpassz. A második meg… Jött Mancini és keresztbe vágta az életét. A ’09/10-es szezonban aki pár méterről bámulta az Adebayor-Bellamy-Tévez hármast, annak nehezen lehetett bemagyarázni, van ennél jobb támadósor.
Szóval 2009 decemberében jött Mancini, és elkezdte átalakítani a csapatot, úgy ahogy szerette volna. Minden tekintetben, a taktika, az edzésmódszer mellett a játékoskeret sem úszta meg. A fenti hármas ágált a legjobban az olasz ellen, de esélyük sem volt. Bellers és Ade az elmúlt több mint két évet már nem Manchesterben töltötte, na és Téveznek sem kellett túl sok, hogy menjen.
Ade a ’10/11-es szezon elején nem nagyon játszott már, januárban pedig ment Madridba. Az előző idényt teljes egészében a Spursben töltötte, és már hamar kijelentették: nekik kell a togói.
Ez hosszas huzavona után tegnap meg is valósult. Sok sikert, Manu!