Tegnap a manchesteri Ashton Under Lyne-i Tamesside kórházban elhunyt, a Manchester City egy kultikus korszakának, legendás játékosa…
A játékos, akinek mindig kék vér futott az ereiben. Isten nyugosztaljon, Michael „Mike” Doyle!
Rá emlékezünk.
Mike Doyle a manchesteri Ashton Under Lyne-ban született 1946. November 25-én. A labdarúgás alapjait kisebb csapatoknál kezdte elsajátítani, 16 éves volt mikor a Manchester City-hez csábították.
1965-ben mutatkozott be a felnőtt csapatban, kezdetben mint jobbszélső, de az idők során már mint középső védő, és középső középpályás szerepelt a csapatban, hosszú ideig 4-es mezszámmal.
Ahogy ő alapemberré vált a csapatban, úgy kezdődött a Manchester City aranykora.
1968-ban bajnoki címet szerez a csapattal, majd begyűjtik a Charity Shieldet is.
1969-ben FA kupát nyernek, és ezzel jogot a Kupagyőztesek Európa Kupája sorozatban való részvételhez. Doyle és társai élnek is a lehetőséggel: elhódítják a rangos európai trófeát.
Manchesteri derbi az Old Traffordon, 1970. március 28-án, amelyet a Manchester City az ő góljával nyert meg 2:1-re:
1970-ben a Wembleyben, a West Brom elleni Liga Kupa döntőn ő szerzi az egyenlítő találatot, és ezután a csapat megszerzi a győzelmet, és ezzel a kupát is.
1972-ben jött egy megnyert, 1973-ben egy elvesztett Charity Shileld következett még az életében.
1974-ben nem sikerült megnyerni újra a ligakupát, de 1976-ban igen, ekkor már mint gárda kapitánya, maga Doyle vehette át a trófeát.
A válogatottban viszont nem kapott annyiszor szerepet, mint ahányszor a képességei alapján szerepelhetett volna, 1976 és 1977-ben 5 alkalommal húzhatta magára a háromoroszlános mezt.
az 1970-es ligakupa döntő, 0:40-nél Mike Doyle gólja
A ’76-os kupasiker után még két idényben játszott a Cityben, 1978-ban a Stoke Citybe igazolt. A Stoke után a Bolton következett, majd pályafutása utolsó idényét, az 1983-84-es szezobnan a Rochdale gárdájánál töltötte.
A Manchester Cityben összességében több mint 550 mérkőzésen játszott, ebből a bajnoki 448 volt, 32 góllal.
Pályafutása végeztével sajnos az ő végzete is az lett, ami sok más brit labdarúgóé is: az alkohol…
Kezelték a Tony Adams alpította Sporting Chance klinikán is, ami után két évig nem is ivott, de sajnos mája olyan mértékben károsodott, ami visszafordíthatatlan volt.
Állapota súlyosbodott, hetekig óta kórházi segítségre szorult, ahonnan sajnos sohasem tudott hazatérni…
