Amit sejtettünk az kedd este biztossá vált: a Manchester City kapta az egyik leggyengébb ellenfelet a legjobb tizenhat között a Bajnokok Ligája 2017/2018-as szezonjában.
A svájci liga második helyezettje nem veszi fel a versenyt az angol liga listavezetőjével. Már most nyolc között a csapat.
A kezdőben a legnagyobb meglepetés az volt, hogy Delph visszatért, visszatért és rögtön a kezdőcsapatban találta magát. Stones a Leicester ellen kapott pár percet, de most padozott, csakúgy, mint Laporte, aki a hétfői edzést hagyta ki, így ő is pihent. Középen így a Kompany-Otamendi kettős kezdett. A jobb szélen ismét Walkert találtuk, csakúgy, mint a kapuban Edersont.
A középpálya közepén a két elnyűhetetlen zseni, Fernandinho és De Bruyne zakatolt. KDB mellett Gündogan kezdett, aki ezen az estén ellopta a show-t.
Elől pedig a Bernardo-Agüero-Sterling hármas nyomult.
75-25% a labdabirtoklás aránya a City-nek, 1061 labdaérintés a 495-tel szemben, 782 és 224 jó passz (90 és 76%-os a pontosság mellett), de mondhatjuk röviden: a játék képe a szokásos volt.
Az egész alapja megint a védelem volt, egy picit Delphen látszott csak a kihagyás, de az hátsó négyes (plusz Ederson) adta magbiztosság és pontosság (a hátsó ötös passzpontossága 93% fölött volt) nagyon sokat számít (a 100-ból 42,7%-ban volt náluk a labda, természetesen a teljes mezőnyt nézve). Alig egy éve volt olyan meccs, hogy így állt fel ez az ötös: Bravo – Clichy, Kolarov, Stones, Navas. Hihetetlen, mint ahogy az is, hogy az idény végén már Fernandinho is jobb bekket játszott. Nem véletlen, hogy itt tart most ez a csapat.
Olyan karakteres focit játszik a csapat, hogy a csajom a másnapi Real-PSG meccsen jegyezte azt meg: „én nem nagyon értek a focihoz, de ez a két csapat tök mást játszik, mint a City„. Pontos.
A hazaiak egy stabil három védő, két szárnyvédő, sok középpályás taktikával próbálkoztak, sikertelenül. Hasonló felállás eredményre vezetett a MU ellen novemberben (azért José nem vette valami valami hű de komolyan a svájci kiruccanást), de most sanszuk sem volt.
Nem voltak rosszak, de a City annyival magasabb szint, mint amihez hozzászoktak, hogy tényleg egy pillanatnyi sanszuk nem volt. Négy nagyobb helyzetük volt, ebből kettő egy bátor Ederson kifutás után, először, még 0:0-nál Oberlin próbálta elpasszolni kapusunk mellett fejjel a labdát, majd megkerülve kapura törni, de lassú volt és ott volt Otamendi is aki biztosított. Aztán egy hasonló szituban Ederson lábán akadt el a labda, így halt el az akció.
A második félidő meg egy szép Elyounoussi lövést ütött szöglete Emerson, majd 0:4-nél volt egy Oberlin lövés, amit kisodródva lőtt kapura.
Már a meccs elején is látszott, hogy Ilkay nem fog szarozni. Kiadta a tizenhatoson belülről a labdát Bernardonak, aki vissza is küldte az üresen hagyott Gündogannak, aki kicsit távolról, de pontosan fejelt kapura, Vaclik védte.
A német agilitását látva nem volt meglepő, hogy az első gólt ő szállította, fejjel. De Bruyne szögletét (ki másét?!) az ötös sarkáról fejelte be (nagyon simán lerázta magáról Freit) 0:1.
A következő gólra négy percet kellett várni. Sterling beadásába Lacroix ért bele fejjel, így lett tökéletes Bernardónak, aki a mellel levett labdát leesni sem hagyta, úgy küldte rá. Nagyon szép gólt lőtt. 0:2.
A harmadik a 23. percben született, egy szokásos, lassú, hátulról építkezős támadásépítés során váltott Fernandinho ritmust, robogott a kapu felé, de Lacroix megállította, a labda Agüero elé került (aki, ha már a Leicester elleni negyedik gólnál megjegyezte, milyen rég lőtt gólt a tizenhatoson kívülről), aki huszonegyről bevarrta. 0:3.
A második játékrész egy Basel helyzettel indult, de hamar helyrerázódtak a dolgok, Agüero passzolt estében a tizenhatos előtt Gündoganhoz, aki egy csellel lerázta Freit, majd klasszikus mozdulattal nagy gólt lőtt. 0:4.
Ezután visszaesett a tempó, jött az első csere is, az 57. percben jött Sané Sterling helyett. Január 28-án sérült meg, akkor mondtak jó esetben hat hét kihagyást. Már játszott. Nem láttunk tőle semmi extrát, de játszott. Baromi jó.
A 63. percben egy másik visszatérő is pályára lépett, Silva váltotta De Bruynét. David sem váltotta meg a világot, de őt is jó volt pályán látni.
Az utolsó csere a 86. percben jött, Agüero jött le, Danilo pedig be. Sergiót én már fél órával hamarabb lekaptam volna és Fodent küldtem volna be, de mindegy, ezt Pep tudja jobban.
Yaya betegség miatt, Zincsenko nem tudni miért nem volt a keret tagja (közben Oleksz új szerződést írt alá). Ami jó hír, Jesus visszatért, teljes értékű edzésmunkát végez, már csak Mendy sérült a keretben.
A meccs után majdnem egy hét pihenője van a csapatnak, aztán jön egy (szintén könnyűnek ígérkező) túra a közeli Wigan-be, a harmadik liga második helyezettjéhez (az utóbbi két meccsen kikaptak, november végén nem voltak utoljára listavezetők), majd öt teljes nap szünet, aztán egy erős hét nap következik: Arsenal(Wembley), Arsenal(Emirates), Chelsea(Etihad), majd a rá következő hét közepén jön visszavágni (na, persze) a Basel.
Nem lehetetlen feladatok, nem gyilkos tempó. Jó lesz ez.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló: