Igazából az ember a háta közepére se kívánja a ligakupát. Az egésznek kb. csak annak a csapatnak a szurkolói örülnek, akik a végén hazaviszik az idén energiaitallal felturbózott kupácskát.
Pedig érdekes kis sorozat ez, a padlásról lecibált és leporolt rég látott játékosokkal, finomságokkal.
Múlt szerdán belecsaptunk az angol foci mostohagyerekének számító csodálatos sorozatba, a ligakupába is.
Angol ligakupa. A legérdektelenebb, a legkevesebb nézőt vonzó (üres székek, üres székek mindenfelé) sorozat (West Bromvichban a kedvező, 15 fontos jegyárak ellenére gyakorlatilag csak a vendégszektor telt meg), a kluboknak a legkevesebb pénzt hozza a konyhára. Minek van? Mert 57 éve kitalálták, hogy legyen. Ez Angliában baromi fontos indok.
A megszűnéséről (egyelőre) szó sem esik, sőt, egy év után újra van névadó szponzora a sorozatnak (egy thai energiaital…).
Egy kicsit növeli a sorozat presztízsét, hogy már nem pl logós (mint pár éve), hanem epl logós mezben futnak ki a csapatok és itt pattog még mindig Mitre labda.
A sorozat egyik szépsége, hogy a korai szakaszában vagy van közvetítés, vagy nincs, vagy van sztrím, vagy nincs. Most közvetítés (megszokott) nem volt, mert az angol jogtulajdonos Sky Sports a dicsőséges Burton Albion salfordi vendégjátékát közvetítette (így a magyar adó is követte a példáját), de azért sírnunk nem kell, amíg a beIn Sports 10+ csatornája közül valamelyik műsorára nem tűzi. Nem HD sztrím, de azért beesik valami. Vissza jó egy évtizedet az időben. De nem sírunk, örültünk hogy láthattuk.
A B gárdát érdekes volt látni. Persze, egy az egyben nem lehet lecserélni a kezdőt, de azért a második vonal is érzi a ritmust.
Főleg az első félidőben a sok passzos, gyors támadásvezetésen alapuló játékot tolta ez a gárda is. Persze kevésbé pontosan, de a passzrengeteget látva az első gól előtt, (minden City játékos benne volt persze) igencsak nehéz elképzelni ennél guardiolásabb gólt.
A kezdőcsapat rengeteget változott (minő meglepetés), Stones maradt a védelem közepén (ismét örült sok passzt adott), és a mostanában megszokott teljesítménnyel rukkolt elő.
A másik régi motoros elől Gabriel Jesus volt, most inkább a rengeteget melózó énjét vette elő, nagyot küzdött Pulis henteseivel.
Meg mertem volna esküdni, hogy lesz fiatal a csapatban, de csak a padon ült Adarabioyo, Zincsenko, Foden és Díaz, de ott is maradtak, ők sem álltak be végül.
A kapuban újra Bravo állt. Hát, nincs szerencséje ennek a fickónak. Gyakorlatilag két lövés ment a kapujára, egyiket védte, a másikat szépen belőtte a lábai között Yacob…
Volt néhány szitu még amikor vakon volt, meg a végén Robson-Kanun múlt csak, hogy nem néztük még egy darabig a meccset.
Érthetetlen mi történik vele, ha kezdő lesz a City-ben. Bad karma.
Danilo volt a jobbhátvéd (majd Walker pályára lépése után a bal). Ő is az első félidőben (mondjuk akkor játszott inkább a helyén) volt inkább elemében. Hasznos, jó ki playa, jó hogy itt van.
Delph volt a védelem túl felén. Nem védő. Nem is Mendy szintű szárnyvédő. Nem rohamozott eszetlenül a bal szélen (egy zseni passza volt Sané elé a 30. percben, lehetett volna belőle gól, ha Ben Foster egy kicsit késve reagál).
Nem volt jó, de rossz sem. Szinte semmi meccsidővel a lábában, nem a saját posztján, megállta a helyét. Walker érkeztével fellépett a középpályára.
Stones mellett Mangala kezdett végre (sajna Vinny még nem volt bevehető állapotban). Megállta a helyét, nem egy szögletnél úgy robbant rá a labdára, mint ahogy az Otamendi-Stones párostól megszoktuk.
Nem Pep embere, nem is igen lesz itt alapember, de én nem bánom, hogy itt van és bármikor be lehet dobni. Nulla meccsel a szezonban sem égett be, lehet rá számítani.
Yaya lejátszotta a 300. meccsét City mezben. Ez a legtöbb, amit el lehet mondani. Nem váltotta meg a világot, jó volt látni. Nagyon várom mi lesz a sorsa a továbbiakban.
A fiatal társaknak jó lehetett, hogy ő volt a csapat motorja most.
Gündogant még régebben, 2016 decemberében láthattuk a kezdőben, miután a Watford ellen már beállt egy kicsit (a rehabilitációjáról egy remek cikket találtok a the New York Times oldalán).
Kifejezetten jól játszott, de aztán jött Yacob.. Egy angol profi meccs nem egy átmozgató edzés, tudjuk, de akkor is, na.
Szerencsére semmi komoly, nagyjából tíz nap pihenés és újra ép a térd.
Bernardo Silva. Még mindig nem hozza azt, amit tud, amit szeretnénk látni tőle. Időre van szüksége. Ezért is jók az ilyen felhozó meccsek, mert van ideje belerázódni. Nem volt rossz, de az ‘A’ csapat tagjai egyelőre jobbak nála.
Sterling jó meccset hozott, az első gól előtt ő adott be, aztán a félidő végén nem sok hiányzott, hogy ő lője a másodikat. Sok futás, sok meló, a megszokottnál kevesebb kapura lövés.
Sané lett a meccs embere. Nagy helyzetek mellett a két meccset eldöntő gólok. Lendületes, pontos játék. Klasszis.
Walker kényszerűségből állt be és foglalta el a megszokott helyét, a második gól után bő tíz percre Fernandinho szállt be bő tíz percre.
A csereemberek hozták a megszokott játékot (66-34% a labdabirtoklás, 7-3 a kaput találó lövések aránya, ide), de — érthetően — nem ment minden annyira gördülékenyen.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
A következő meccs a sorozatban október 24-én, kedden lesz (végre valahára) az Etihadban, a Wolves ellen, magyar idő szerint 21:00-kor.