Sikerült végre elkapni a bajnokot!
Az utóbbi három bajnoki közül csak 2015 utolsó meccsén, idegenben sikerült egy izmos 0:0-át kisajtolni 2016 bajnoka ellen, utána kétszer tátott szájjal rohantunk bele Mr. Garrison fő művébe.
Most — nem kis szerencsével — sikerült legyőzni őket. Ideje volt.
Decemberben Pep derekasan meg lett tréfálva. A nagy futballgéniusz úgy tervezte, hogy elég a három védő (Zaba a középpályán, Stones középen, Fernando előttük. jaj), meg az Iheanachot támogató három támadó középpályás (KDB, Silva, Navas) + Gündogan. Hát nem. Kb. itt ért véget Kelechi és Guardiola románca.
Pep ilyet még nem látott, három és félszer többet van a csapatánál a labda, ötször több jó passza volt a City-nek. A Leicester köszönte szépen, de nem kért a labdabirtoklásból, viszont lövi a gólokat. Megoldhatatlan talány volt. A legvégén Kolarov vezetésével egy kicsit küzdött a becsületéért a csapat, de a kozmetikázás lett csak meg.
Most Guardiola nem változtatott a kezdőcsapaton a pont egy héttel korábbi meccshez képest — btw. a Palacenak jól sikerült a spórolás, a Hull-t, elpicsázták, bennmaradnak simán —. De ez a Leicester hiába nem a tavalyi, messze nem a Palace játékát mutatta.
Ami igazán látványos volt, Clichy és Yaya hátrább kényszerült, Sané és Sterling pedig a vonalak mellé (ilyenkor persze nem tudni, hogy az ellenfél akarta így, vagy maga Pep). Vagy hetvenöttel kevesebb jó passza is volt a srácoknak, mint egy héttel korábban, nem is ment a játék sem annyira, főleg a második félidőben.
A középpályán de Bruyne és Sterling nyomában sem volt egy héttel azelőtti önmagának, Silva és Yaya viszont megint perfekt volt.
Nem indult rosszul a meccs. Fernandinho egy kis szerencsével már a legelején gólt fejelhetett volna, de a sorozatos bénácska támadások elhaltak.
Aztán jött — megint — Silva. Sané beadását szépen rakta helyre. Az első mázli a meccsen, hogy Sterling nem ért bele. Tuti nem adták volna meg.
Aztán újra a Sané-Silva páros. Energikusan, jól játszottak, a 34. percben jó összjáték, Benalouane viszont rosszul feküdt neki a dolognak. Büntető.
Meglepetésre nem Yaya, hanem Gabi Jesus futott neki, Kasper rossz irányba vetődött, 2:0.
Jesus sem tudott kiemelkedőt nyújtani, de a gólja legalább megvolt (94 perc/gól a mutatója eddig).
Hamar jött a szépítés, Albrighton beadását szépen lőtte Okazaki.
Bírom a japán játékstílusát, de ez a Leicester tényleg nem a tavalyi. Shakespeare kihozta a maximumot (simán bennmaradt a bajnok…) a szezonból, de csak szép emlék az idén újra aranyat ünneplő Kanté, a halálos Vardy, a kegyetlen Mahrez, a biztos Morgan-Huth tandem.
Otamendi elcsúszott a gólnál, Willy meg hiába kapott bele, bement a jó kis lövés.
A Kompany-Otamendi páros sem volt csúcsformában, bár Nicolás az utolsó harmadában a meccsnek bemutatott néhány, olyan igazi otamendi-is belépőt, hogy mentse a mundér becsületét, de még így is sokkal inkább nézem őket hátul, mint a Stones-Kolarov kettőst.
A második félidő a nagy nyelve-nyögve bírtuk ki, a csúcspont a 75. percben volt, amikor Madley spori úgy döntött, büntetőt ad. Oké, Clichy-nek baromi szar belépője volt ez, de nem bent volt a tizenhatoson belül, nagyon nem.
Az újabb mázli, hogy Mahrez valami elképesztően szerencsétlen mozdulattal lőtte el, a másik lábán megpattant, így nem lett gól.
Szintén mázli, hogy Fernandinho Albirghton csúnya lekönyökléséért nem kapott pirosat. Egy szót sem szólhattunk volna.
Jöttek a cserék, előbb Sterlinget váltotta Agüero (szerencsére rendben van már teljesen), aztán Kevin helyett Zabaleta.
Jöhetett a 4-4-2. Még mindig nem kristály tiszta, hogy a Kun-Jesus páros miképp fog együtt játszani (ha fognak egyáltalán együtt játszani rendszeresen).
Bár a végén Gabriel lejött, Navas is kapott pár percet, a kelleténél mondjuk többet, a bírónak nagyon tetszett a meccs, közel 100 percet tartott a mérkőzés (így jobban hülyének tartom azokat, akik már a 85. percben elindultak haza).
Vége lett azért hál’ istennek. A Yaya, Sané, Silva hármas nyújtott jó teljesítményt.
Izzadni kell még a bl-t érő helyért, a bronzért jobban, de még a Wenger Trophy-ért is (na ja, Wenger igényt tart rá). Egy biztos csak: negyedik éve a Manchester United előtt végez a csapat.
A meccs jegyzőkönyve és az összefoglaló:
Ma este újra meccs. Az a West Brom érkezik az Eastlandsre. Pulis nemrég még El helyről álmodozott, most meg örülnek ha a tízben végeznek.
Két hónapja nyertek utoljára, a legutóbbi nyolc bajnokijukon két pontot szereztek. Nyerni kell, asszem ez nem kérdés.
Érdekes meccs lesz, jó eséllyel többeknek ez lesz az utolsó jelenése City mezben az Etihadban. Aki biztosan búcsúzik, az Zabaleta, ezt ő maga erősítette meg.
Nagy valószínűséggel ez lesz Caballeronak is utolsó hazai meccse, Sagna is lóg a levegőben, de még Clichy is. Nem lepne meg, ha mennének mindahányan.
Yaya és Navas kapott új szerződést. Jesus marad cserének, Touré ha nem kap valahonnan valami visszautasíthatatlan ajánlatot, ő is fog. Van még helye ebben a csapatban még egy idényre.
Egy kicsit pityergünk ma este.
