Szombaton sorsdöntő meccs vár ránk az utóbbi években egyik legnagyobb mumusunknak számító Toffees otthonában. Ennek apropóján feltettünk néhány kérdést az egyik legelvakultabb hazai Everton-drukkernek, aki nem mellesleg a Gwlady Street End-blog egyik állandó szerzője. Hajtás után megtudhatjátok, hogy mi Latz véleménye a holnapi csörtéről, kifejti a véleményét Gareth Barry-ről, mesél a liverpooli városi rivalizálásról, no meg, hogy Martínezék valóban hozzásegítenek-e minket a bajnoki serleghez, csakhogy keresztbe tegyenek Gerrardéknak.
Először is arra lennék kíváncsi, hogy mi a véleményed Martínez szezonban látott munkájáról? Láthattuk korábban is, hogy Moyes irányításával is gyakorlatilag ott volt a tűz közelében az Everton, azonban most Martínezzel – ha lehet így fogalmazni – az erőn felüli teljesítmény mellé immár mintha egy fineszes, szórakoztatóbb, latinosabb stílus is párosult volna. Van ebben valami?
Brilliáns, röviden ez a véleményem. Múlt nyáron még nem voltam biztos benne, hogy jó kezekbe került a klub irányítása, de Martínez hamar meggyőzött mindenkit. Valóban, az Everton játéka sokkal tetszetősebb, mint korábban. Martínez a Moyes-i alapokra épített, a spanyol mesternél is jelentős a biztos védekezés szerepe, ám magával hozta saját játékfilozófiáját is Wiganből. Magasra feltolt védelem, jól szűrő középpálya, gyors kontrák és rövidpasszos játék jellemzi a mostani csapatot. De talán még ennél is sokkal fontosabb, hogy Roberto rendet tett a fejekben és a srácok végre úgy állnak hozzá a meccsekhez, ahogy egy ilyen tradíciókkal rendelkező klubhoz illik. Nagy motivátor a spanyol, továbbá Moyesszal ellentétben győztes típus. Elliott Bretland, a Daily Mail újságírója fogalmazta meg pár hete nagyszerűen, amikor azt írta, hogy David Moyes reményt adott az Evertonnak, Roberto Martínez viszont hitet. Óriási különbség!
Számodra kik a jelenlegi Everton húzóemberei? Sőt, mi a véleményed Gareth Barry-ről, akit ugye pont a City adott kölcsön az Evertonnak az idény elején.
Elölről Lukaku, hátulról Baines, Coleman és Jagielka, középről pedig McCarthy és az általad is említett Barry mind-mind nehezen pótolható elemei a csapatnak. Én magam nagy rajongója vagyok Kevin Mirallasnak és Sylvain Distinnek is: előbbi a mi saját Cristiano Ronaldónk, egy talizmán, aki bármikor képes villanni; utóbbi pedig egy igazi rutinos róka, akinek vérprofi mentalitása és munkabírása példaértékű lehet minden fiatal számára. Barryvel meg vagyok elégedve, ahogy az előbb említettem, fontos láncszem a gépezetben. Olykor beleszürkül a mezőnybe és csak a szabálytalankodásaival tűnik ki, de többnyire jó teljesítményt nyújt. Hozzá hasonló képességű, előrejátékban is hasznos védekező középpályás most nincs a keretben – Gibson szerintem nem az ő szintje, McCarthy pedig kicsit más szerepkörben játszik –, ráadásul több poszton is bevethető, úgyhogy nagyon örülnék neki, ha sikerülne megtartani. Úgy hallottam, ő maga sem zárkózott el ettől a lehetőségtől.
Hétvégén Everton-Manchester City mérkőzést rendeznek a Goodison Parkban, ami kulcsfontosságú lesz a bajnoki cím szempontjából, de még Martínez legényeinek is él a remény a BL-selejtezős hely elérésére, így mindenképpen a forduló egyik slágermeccse lesz ez. A különböző netes fórumokon néhány Liverpool szurkoló némi aggodalommal tekint a szombati csörte elé, attól félve, hogy a hazaik „lefekszenek” a City-nek, csakhogy a városi riválist megfosszák az aranyéremtől. Mi erről a véleményed, egyáltalán mit vársz magától a meccstől?
Matematikai esélyünk még tényleg van, de szerintem a valós lehetőséget a BL-szereplésre már a Crystal Palace ellen eljátszottuk, vagy ha akkor nem is, hát a Southampton ellen biztosan. Nem hiszem, hogy az Arsenal botlani fog a hátralévő két fordulóban, én inkább az EL-re látok reális esélyt. Annak a bebiztosításához pedig egyetlen pontra van szükségünk a hátralévő két meccsünkön, illetve a MU betlizése esetén már annyira sem. Sportszerűtlen lesz, amit mondani fogok, de szerintem nagyon is aggódhatnak a liverpooli vörösök. Igaz, hogy Martínez és több játékosunk is leszögezte, hogy csak saját magukkal törődnek, de a szurkolók körében már sokkal árnyaltabb a kép arra vonatkozólag, hogy a hétvégi meccsen minek örülnének jobban. Nagy lesz a nyomás a csapaton, az biztos, és szerintem ezt a City ki is fogja használni. De ha így is lesz, nektek még mindig lesz két meccsetek, amit be _kell_ majd húznotok, azok lesznek igazán döntő fontosságúak. Nagyon mondjuk nem vérezne a szívem, ha esetleg a Pool lecsúszna az aranyról, ezt bevallom.
Everton-szurkolóként hogyan látod jelenleg a két liverpooli klub valamint a drukkereik viszonyát? Ha jól tudom, a 80-as években kicsit elmérgesedett a viszony, ám a közelmúltban, főleg a hillsborough-i megemlékezések miatt mintha közelebb került volna egymáshoz a két egyletet…
Igen. A legendás jószomszédi viszony elmérgesedése az 1985-ös Heysel-tragédiára vezethető vissza. A Juventus–Liverpool BEK-döntőn történtek miatt ugye az UEFA öt évre minden európai kupaküzdelemből kitiltotta az angol klubokat. Ennek a levét pedig a bűnbaknak kikiáltott Liverpool mellett főleg az Everton itta meg, amely ekkoriban története legfényesebb időszakát élte. A 80-as évek angol labdarúgását a két Mersey-parti klub uralta, emellett a nemzetközi porondon is igen sikeresen szerepeltek a szigetországi csapatok; a többek között Andy Gray, Graeme Sharp és Kevin Sheedy nevével fémjelzett Everton épp a tragédia előtt két héttel hódította el a KEK-trófeát. A gárda ekkor már az angol bajnokságot is bezsebelte, a következő szezonban pedig Európa egyik legjobb csapataként indulhatott volna a BEK-ben… Hiába maradt az Everton eredményes a következő években is, a nemzetközi porondon nem mutathatta meg, mire képes. Amikorra pedig elkezdődött a Premier League-éra, a sikercsapat széthullott és hosszú évek vegetálása következett. Többek között erre az időszakra vezethető vissza az, hogy a Poolhoz képest az Everton a szigetországon kívül jóval népszerűtlenebb és rengetegen kiscsapatként tekintenek rá, ami persze marhaság. Erre szoktuk mi mondani, hogy if you know your history… A jelenlegi viszonyt kifejezetten ellenségesnek nem mondanám, a Friendly Derby azért most is Friendly Derby, ezt mindenki láthatja. A szokásos zrika persze megy. A neten például sokszor botlom abba a sztereotípiába, amely szerint a poolosok többnyire arrogáns norvégok (utalás a külföldi népszerűségükre), az evertonosok pedig irigy kutyák.
Milyennek látod az Everton jövőképét? Jó kezekben van szerinted a klub?
Azt mondanám, hogy csak félig van tele a pohár. Van egy jó keretünk, vagy legalábbis egy kezdőnk, amire lehet építeni, a menedzserünk egy zseni, az utánpótlásunk mindig is a legjobbak között volt, tehát szakmailag rendben vagyunk. Pénzügyileg viszont sokkal előrébb kell lépnünk, ha tartani akarjuk a lépést a tehetősebb klubokkal. Ezzel nyilván Bill Kenwright elnök úr és társasága is tisztában van, mégis vajmi kevés előrelépés történt ezügyben az elmúlt évtizedben. Nem becsmérelve egyik csapatot sem, de miközben olyan klubokhoz érkeztek dúsgazdag befektetők, mint például a Chelsea, a Blackburn, a QPR, vagy éppen ti, addig nekünk be kellett érnünk a Chang sör szerény szponzorációs díjaival. Egy milliárdosnak vajon mitől vonzóbb a QPR, mint az Everton? Erre soha nem kaptam választ. Sokan féltik a klubot attól, hogy a City-hez hasonló sorsra jusson. Én kis túlzással minden nap ezért imádkozok. Húsz év trófea nélkül egy ekkora klub életében túl hosszú idő.
Végül pedig, másfél hét múlva melyik csapatot látnád a legszívesebben a Premier League dobogójának a legtetején?
A Man City-t, egyértelműen. A Chelsea antifutballja nagyon távol áll tőlem, a Liverpool meg… Szóval ők ne nyerjenek, könyörgöm!
Köszönjük, Latz! 😉