Rohamosan közeleg szeptember hónapjának 14. napja, amikor is hőn szeretett csapatunk végre megkezdi a Bajnokok Ligája szereplését. Éppen ezért itt az ideje, hogy egy kicsit jobban megismerjük azokat az ellenfeleket, akikkel meg kell majd küzdenünk a továbbjutásért.
Magával a sorsolással sokat nem érdemes vesződni, várható volt, hogy a harmadik kalapból indulva csakis nehéz csoportba kerülhetünk. Végül az összes csoport közül talán a legkiegyenlítettebb lett a miénk, ahol egy sztárcsapat (Bayern München) valamint két masszívnak tűnő európai élgárda (Napoli, Villarreal) található.
Bayern München
Ahogyan tavaly az Európa Ligában, idén is az „A” jelű kvartettbe nyertünk besorolást és akár csak egy évvel ezelőtt, idén is egy rekordbajnokkal kerültünk egy csoportba a Bajnokok Ligájában. Ám a tavalyi Juventusnál lényegesebb nagyobb játékerőt képvisel a bajor sztárgárda. A korábbi BL-győztes és két éve BL-döntős csapat tavaly csak a harmadik helyre ért oda a Bundásligában, így augusztusban selejtezni kényszerült a csoportkörért a svájci FC Zürich csapatával. A párharcot nagyon simán abszolválták Ribéryék, bizonyítván, hogy jogosan tartoznak a BL krémjéhez. De a német bajnokságban is már (jobb gólkülönbséggel) a tabella legelső helyéről vigyorognak vissza a többiekre. Idén már úgy tűnik megfelelő orvosságra találtak Manuel Neuer személyében a kapusgondjaikra, így a németek ketrecét is egy válogatott kapus őrzi. Van még továbbá egy nekünk igen csak ismerős arc is Münchenben, ő nem más mint Jérome Boateng, aki tavaly még nálunk kergette a labdát, idén viszont kitalálta, hogy a védelem közepén óhajt játszani, erre pedig leginkább a Bayernben van lehetősége, így aztán kénytelenek voltunk megköszönni egész éves munkáját és elengedtük. Egyértelmű, hogy a két legnagyobb név a keretükben Robben és Ribéry, velük minden bizonnyal meg fog gyűlni Kompanyék baja. De rajtuk kívül is tele vannak minőségi, válogatott játékosokkal, akik bármikor képesek eldönteni egy-egy meccset. Nem írok le nagy hülyeséget azzal, hogy az FC Hollywood csapata lesz az egyik továbbjutó a csoportból, ugyanis megvan hozzá a keretük és a kellő BL múltjuk (tehát a tapasztalat is egyúttal) is.
Villarreal C.F.
A Villarreal már régóta a La Liga egyik legstílusosabban játszó csapata. A néhol a Barcáéhoz hasonló, sok passzos, technikás játék rengeteg semleges néző tetszését elnyerte már. Bár a nyitófordulóban Xaviék lazán átléptek rajtuk (5-0), érdemes lesz odafigyelni rájuk. A BL-selejtezőjében az Odensét búcsúztatták, tavasszal pedig az Európa Liga elődöntőéig masíroztak, ahol a későbbi győztes, Porto tudta őket megállítani. A keretük jelentősen nem változott. Bár távozott a szélső Cazorla és a rutinos bekk, Capdevilla, a mag megmaradt. Ha ki kell emelni tőlük valakit, akkor Giuseppe Rossit mindenképpen meg kell említeni. A szomszéd vörös (s)ördögöknél pallérozódó csatár a legutóbbi idényben futószalagon szállította a gólokat, minden sorozatot beleértve 32 gólt hintett 56 meccsen, mindezt kiegészítette még 10 gólpasszal is. De ha nem Rossi, akkor a brazil válogatott Nilmar, a tehetséges Borja Valero vagy a kőkemény Zapata is képes gyorsítani a „sárga tengeralattjáró” sebességén. Nagy talány, hogy mire leszünk képesek a Villareal ellen. Sok minden fog függeni attól, hogy mennyi teret adunk a spanyolok gyors, technikás latin focijának. Ha ezt hatástalanítjuk, akkor nyert ügyünk lehet.
SSC Napoli
A Napoli két okból kifolyólag is szimpatikus ellenfélnek tűnik: egyrészt ők is a legszebb színt varázsolják a mezükre, másrészt Nápoly ugye a pizza szülőhazája gyakorlatilag. Mi pedig oda és vissza vagyunk ezért a dél-olasz finomságért. No, de a viccet félretéve, a Napoli hozzánk hasonlóan a harmadik helyen végzett saját bajnokságában, bár ez velünk ellentétben meglepetésnek számított. Sőt, ha talán egy kicsit szerencsésebbek, talán még fényesebb érem lóg a nyakukban. A siker fő letéteményese egyértelműen a Hamsík-Cavani-Lavezzi trió, akiket bár a nyáron több csapattal is hírbe hoztak, végül maradtak Nápolyban. A bevásárlókocsit természetesen a Vezúv lábánál is megtolták, főleg a középpályát erősítették meg Mazzariék. Érkezett a török származású, de svájci válogatott Gökhan Inler (kb. 16 millió eurót kóstált), illetve Firenzéből ingyen igazolták le a Santana-Donadel kettőst. A védelmet továbbá még feltöltötték két fiatallal (Britos, Fernandez), de ők valószínűleg nem sok vizet fognak zavarni a BL-ben, jelentős erősítés lehet még Goran Pandev is, akit az Intertől szereztek meg kölcsönben. A Napoli stílusa teljesen elüt a Bayernétől vagy éppen a Villarrealétól. Mezőnyben rengeteget melóznak, harcolnak és inkább a célfutballt részesítik előnyben. Az olaszok „méregfoga” a már említett Lavezzi, Hamsík, Cavani egység, akikre nagyon oda kell majd figyelni. Elcsépelt közhely, de döntő tényező lehet, hogy mennyire fogják bírni a kettős terhelést (Serie A, BL), mivel számomra úgy tűnik, hogy a kispadon nincsenek igazán minőségi cserék. Ettől függetlenül Maradona korábbi csapata a csoport sötét lova, bárkit megverhet, de bárkitől ki is kaphat.
Izgalmas ősz elé van kilátás, véleményem szerint a kiegyenlített erőviszonyok miatt a csoport végső sorrendje majd csak az utolsó 1-2 fordulóban fog eldőlni. Ettől függetlenül nem is lehet más célunk, mint továbbjutni. A keret bőven megvan hozzá, Mancio bármikor képes két olyan csapat is pályára küldeni, amelyek simán felveszik a kesztyűt bármelyik csapat ellen. Ha már egyszer végre eljutottunk a nagy csapatok „homokozójába”, kétlem, hogy Manciniék ne akarnának valami igazán nagyot alkotni. Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy bár kemény a csoport, de innen tovább fogunk jutni. A játékosállomány – mint írtam fentebb is – bombaerős, még talán a Bayernét is felülmúljuk. Ez pedig elég lesz a sikerhez (bár vért fogunk *úgyozni). Ha pedig esetleg pofára esünk, – mert erre is megvan az esély természetesen – akkor az sok pizzámba fog kerülni. Úgyhogy tényleg nincs sok választása a Citynek.