Lassan nyakunkba kapjuk szezont, lassan összeáll a keret (búcsúzunk azoktól, akiktől kell), relatíve közel a 2019/20-as idény.
Azért az uborka még szépen érik össze a kenyérrel a párkányon, nekünk jobb más dolgunk sincs, mint visszatekinteni a magunk mögött hagyott idényre és egyenként átvenni ki, mit, hogyan is csinált az előző szezonban.
Szezonértékelés első fejezet: a kapusok, védők, védekező középpályások vannak most végigszámlálva.
Bravo és Murics
Volt két tartalék kapus is a szezon során Ederson mögött, a terv nem ez volt.
Szegény-szegény Claudio. Nem volt sansza az első szezonjában bélyegként ráégett megítélésén javítani. Pedig a második manchesteri idényében, amikor védett, rendben volt. A ligakupa sorozathoz rendesen hozzá is tudott tenni (tizenegyespárbajok, pazar döntő az Arsenal ellen, ahol gólpasszt adott Agüeronak!).
2018 nyara sem indult rosszul, Chelsea elleni Community Shield meccs sima ügy volt neki, meg a csapatnak is. Aztán az Arsenal és Huddersfield ellen még ott ült a kispadon a bajnokság kezdetén, a majd jött az achilles sérülés. Makacs, komoly dolog ez. Közel egy év kihagyás.
Így lépni kellett, a lépés pedig Arijanet felé tette meg a vezetőség. Murics augusztus elején Bredában találta magát, arra készült, hogy végre végigvédjen egy szezont felnőtt csapat tagjaként. Nos, ez a terve nem jött be. A De Graafschap ellen a második fordulóban ő állt a NAC kapujában, aztán ennyi is volt az élet Hollandiában, Bravo megsérült, mehetett vissza Manchesterbe.
Pár nap edzés után már leülhetett Wolverhamptonban a kispadra, majd pár napra rá a tarcsi EPL Trophy meccsén védett, a 120 perc után egy vesztes büntetőpárbaj Shrewsbury-ben.
Szerencsére csak a ligakupában kapott szerepet. Ott viszont csak egy gólt kapott, mégpedig a Leicester ellen idegenben. Az a meccs 1:1 lett, a büntetőknél pedig nagy szerepe volt a továbbjutásban.
Hiába az egy bekapott gól, azért sokszor elég bizonytalannak hatott, nem véletlen, hogy a Chelsea elleni döntőben már nem ő állt a kapuban, hanem Ederson.
Murics az igazi, alig követhető származású balkáni srác. Szülei montenegrói albánok, de Arijanet Svájcban született. Montenegrói, albán és svájci útlevele van, de a fifa által elismert, vitatott jogállású Koszovó válogatottjának a csapata.
A most induló szezont a Nottingham Forest-ben tölti. Ha tud rendszeresen védeni Pantilimon és Luke Steele mellett, akkor tényleg fasza kapus, akit várunk minél előbb vissza.
Ederson
Mindenki tudja miért van itt, miért van itt, miben jó. Pontosabban: most már mindenki látja ezeket (aki nem teljesen vak, vagy hülye). Látni — bármennyire is fáj —, egy ilyen szezont nem tudna letolni Joe Hart (aki a Burnley kapujából is kiszorult..).
A csapatból egyedüliként minden bajnokin (és minden fontos meccsen) kezdett. Nem is tudom mi lett volna, ha lesérül.
Remek kapus, közel tökéletes amit csinál, de ne csak dicséjük, én előveszem azt a kevés meccseket is, amikor nem ment neki.
Egy ilyen szezonban ez persze semmi. de ha picit fejlődni tud ebben is, nem lesz párja, nem csak a ligában, sehol. Pechje, hogy három olyan bajnokija volt, amikor kapta a gólokat, de nem tudott védeni. Sem a gólokat, sem mást. vagy mert nem volt mit még védeni (vagy ami lövés jött még, szépen mellészállt). Ez piszok nehéz. Állsz a ketrec előtt, néha elmásznak a kapudig, de ami lövés jön feléd, az gól.
Minden komoly próbálkozása bement a Newcastle-nek, otthon pedig a Palace és a Watford ellen nem volt védeni valója a gólon kívül.
A Watford ellen már rég mindegy volt, a másik két meccsen ha legalább egyszer védeni tud, pontot szerez a csapat. Ezekért kár. Ha ezeken a meccseken csodát tesz, akkor egy polcra kerül Supermannel. Így csak egy baromi jó kapus.
A Lyon ellen a bl-ben volt hasonló cipőben, de picit más volt a tészta. Akkor Delph és Ferna hibája kellett a gólhoz.
Nagyon nehéz lehet egy kapusnak ezeken átlépni, de neki sikerült. Ebben nagy segítség, hogy ténylegesen nem csak álldogál az ötösön belül, hanem az elképesztően hatékony védelemnek egy láncszeme is. Mégpedig fontos láncszeme.
Pep szerint inkább kapjon egy gólt, de az összjátékban legyen mindig hatékony, passzpontos (van egy gólpassza is!!). természetesen azért jóval több volt azoknak meccseknek a száma, amikor kellett a teljesítménye. a szezonnyitó (Arsenal, Emirates) meghatározta az évét. kapott gól nélküli rangadó idegenben, rögtök indulásnak, védések. a két kieső ellen, (Fulham otthon és Huddersfield idegenben) magabiztos volt, a pontrúgásoknál hatástalanított mindent, amikor azt híhették volna, hogy van esélyük, bebizonyította az ellenfélnek, hogy nincs. ott volt még a Hoffenheim otthon. ezen a meccsen már nem sok minden múlt, de nem lett volna három pont. érdekes volt az utóbbi három Spurs elleni meccs. a bl-ben hiába kapott négy gólt két meccsen (kösz, Laporte), nagyon odatette magát. rengeteg védés, ez nem rajta múlt, sőt, versenyben tartotta a csapatot. ezen a szinten a harmadik meccsen (a bajnokin) emelt még, az 1:0-hoz mindent hozzárakott, amit lehet. ez volt neki a szezon meccse.
Mivel nem volt épkézláb váltótársa, így ő volt a legtöbbet 4980 perc. Azaz 55 meccs. Kemény.
A kölkök:
Az U-23-as gárda csapatkapitány helyettese Claudio Gomes A szezon második felében sérülésekkel bajlódott, ami miatt az ázsiai túrára sem tudott a csapattal menni.
Ezt biztos piszkosul bánja, mivel Pep a Chelsea elleni Community Shield meccsen (oké, időhúzásra) becserélte, így ő is győztesként lóbálhatta a tálat. Januárban a Fulham ellen kapott még négy percet a ligakupában. Aztán ennyi, remélem ez nem jelent majd nagy törést a pályafutásában.
Az Ethiad stadion öltözőjében járva az volt az egyik nagy meglepetés, hogy Philippe Sandlernek állandó szekrénye van ott. Ehhez képest alig láttuk a csapatban.
Már az is meglepett, hogy a 21 éves srácot leigazolták Pepék.
Persze, az sem tett neki túl jót, hogy rögtön térdsérüléssel indította a szezont. Bajnokok Ligájában a meccskeretben volt, a Premier League-ben csak a West Ham ellen ülhetett le a padra.
A kupában a Rotherham ellen 23 jutott neki, a ligakupában egy meccskeret tagság Leicesterben, majd (9:0 után) 90 perc a Burton Albion elleni elődöntőn. Sovány.
Kompany elvitte magával az Anderlecht-hez, kölcsön, szóval biztos van benne valami. Remélem Vinny védőt farag belőle és úgy kapjuk vissza.
Eric García a katalán kiscsillag, a board egyik legnagyobb fogása ifjúsági szinten. Két korosztályban (U-17 és U-19) is Európa-bajnok, jó mozgású, már 17 éves 180 centi feletti középső védő.
Minden adottsága megvan ahhoz, hogy a csapat védelmének vezére legyen. Egyszer.
A szezonban három ligakupa meccsen láthattuk (Leicester és Burton oda-vissza) mit is tud. Van benne potenciál, az biztos.
Cameron Humphreys a trú manchesterieknek a másik (kisebb) reménysége Foden mellett. Háát, vannak kétségeim sajna, hogy legalább annyi PL meccse lesz valaha a City-ben, mint amennyi Philnek most van.
A BL-ben egy meccsen került keretbe, a pályára még 7:0-nál sem a Schalke ellen. Nyáron kölcsönbe a Zulte Waregem-hez került. Talán villant valamit Belgiumban.
Danilo
Olyan trófeahalom áll a vitrinjében, hogy csak les az ember. Paulista, portugál, angol, spanyol bajnoki címek (összesen hat), két bl, egy Libertadores elsőség, olimpiai ezüst-, u-20-as arany- érem és még vagy 7-8 kisebb kupa.
Így ezt a pakkot nem adják ingyen.
Pechje, hogy mind Madridban, mind Manchesterben volt jobb játékos előtte a sorban. Itt pedig Walker nem csak jobb, hanem Kyle nem is volt sérült, nem szorult pótlásra a rivális.
Danilo viszont rögtön úgy kezdte az idény, hogy nem volt bevehető. Szeptemberben láthattuk először játszani, akkor Oxfordban kezdett. A csapat három védővel állt fel, előttük ő volt a jobb oldali futó. Megoldotta. Ezután két bajnokin leült a kispadra, de újra megsérült….
Novemberben újra felbukkan, újra a ligakupában, most a Fulham érkezik Manchesterbe, Danilo a jobb bekk. Megoldotta. Rá egy hétre Walker helyére beáll a Doneck ellen fél órára, de a meccs után az orvosi stáb könnyített edzésre fogja: még mindig nem volt rendben.
December elsején a Bournemouth elleni bajnokin ő kezd a védelem jobb oldalán. Itt kifejezetten tetszett, ez egy igazán jó meccse volt.
Persze ezután újabb kihagyás vár rá.. A boxing day-en előkerül, hogy a leicesteri vereség része legyen. A védőnégyes legjobbja, de ez nem nagy érdem ekkor.
Viszont ez a teljesítmény elég, hogy bennragadjon a csapatban.
Négy nap múlva Southamptonban is kezd, 3:1-re győz a csapat. Ekkor a bal védőposzt tűnt lukasnak, nagyon. Mendy sérült, Delph-et kiállították Leicesterben, Zincsenko seggreült Højbjerg előtt, aki köszönte szépen, elkocogott a labdával és beverte a gólt. Így a szezon legfontosabb meccsén Pep variált, Danilo maradt a jobbszélen, Laporte lett a balbunkó.
Az év egyik legjobb meccse lett neki ez. Dani a következő két kupameccsen csak csere, így ez előrevetíti, hogy marad az alapcsapatban. A csavar, az, hogy Danilo a balbekk és a legnagyobb csavar, hogy durvajó. Csak azért nem a mezőny legjobbja, mert a Wolves ellen a támadóhármas még nála is jobb.
Huddersfieldben így marad a baloldalt, gólt lő, most már tényleg ő MOTM. Csakúgy, mint a Burton elleni ligakupa elődöntő visszavágóján, annyi a különbség, hogy itt újra jobb védőt játszik.
Aztán a Burnley ellen visszakerül balra, ez nem zavarja, gólpasszt ad a szezon első FA kupa meccsén.
Erős januárja volt, de rosszul zárta. A Newcatleben kikap a csapat.
Danilo a szezonban tíz percet játszik még, mint balbekk, mikor Mendy-t lehozzák a Wembley-ben, a Brighton elleni kupaelődöntőn.
A hátralévő meccsek nem róla szólnak. Newportban a kupában majd a West Ham és Cardiff elleni hazai bajnokin és otthon a Schalke megsemmisítésekor kezd. Sovány vigasz: mind a négy meccsen jól játszik.
Nehéz rá mit mondani. Ha ez a szerep megfelel neki, én szívesen látnám még égszínkékben.
Walker
Az a karakter, akire szüksége van a csapatnak.
Gyors, fizikailag is rendben van. Erőszakos ha kell (nem ocsmányan durván), ami viszont tény: idén nem volt annyira jó, mint az előző szezonban. Ennek több oka is lehet, a tavalyihoz képest picit más volt a szerepe.
A csapat nagy erőssége a szélsőjáték, de most a szélsőhátvétek jelenléte az ellenfél térfelén talán kevésbé volt erőteljes. Jóval többször láttuk középre húzódni a jobb és balodali védőket, mint elloholni az alapvonalig és beadni.
A teljes csapatot nézve az idény során a sikeres átadások nagyjából 4,5%-a volt csak beadás.
Sterling és Bernardo tökéletes szezont futott. Ennek az ára volt Walkernél a hattal kevesebb gólpassz (érdekes azt az egyet Danilo kapta, a Huddersfield ellen, az a piszok ritka eset egyike, mikor mindketten végigjátszották a meccset). Lőtt két gólt (a nyolcadikat a Burton lemészárlásakor és a Newcastle elleni bajnokin egy győztes találat ősszel).
Nem lengett ki a teljesítménye sem pozitív, sem negatív irányba. Nem volt pocsék, de nem volt igazán jó meccse sem (a Cserbobil mémet képzeljétek ide). Pedig elég hullámzóan kezdte az idényt. Remek start az Emiratesben, aztán egy gyengébb meccs Wolverhamptomban.
Ezek után jött az a győztes gól a ‘casle ellen, egy jó meccs (3:0 a Fulham ellen), majd egy bizonytalankodó bl összecsapás a Lyonnal szemben.
A legjobbját talán a Spurs elleni hazai bajnokin hozta a szezon végén, a legrosszabb bajnokija az Everton elleni hazai 3:1 volt decemberben. Azon a meccsen az külön megérne egy misét, hogy az egész jobbszárny nem működött igazán, de a bal tette a dolgát.
Az elmúlt két szezonban mindig lehetett rá számítani, rengeteg meccs került a lábába idén is, több mint 4200 perc, ez közel 48 meccs.
Kyle Walker, a rendítetlen közkatona mintapéldánya. Nem véletlen, hogy a szezon végén (egy sokkal jobb kondíciójú) szerződést kapott.
Otamendi
Nagyon jól, magabiztosan kezdett. Ahogy ezt gyengébb ellenfelek ellen (Fulham, Cardiff, Oxford, Brighton) el is várhattuk.
A Hoffenhem elleni bl meccsen nemigen tudta hol van a kezdéskor. Bekapott gól az első percekben… Aztán sem nagyon, hogy hol van. Zavarodottság talán a legjobb szó. Laporte volt a baloldali védő, nem értette mit is kéne csinálna ebben a szituációban? Mindegy, volt baj elég.
Senki nem lepődött meg, hogy három hétig nem láttuk a csapatban. Akkor viszont a Doneck ellen pazar volt. Hiába, Pep visszavitte a műhelybe szerelni rajta, újabb hónap telik el amíg pályára lép, de akkor Londonban a West Ham ellen egyszerűen szuper volt.
Aztán megint hullámvölgybe került.
Ami érdekesebb lehet vele kapcsolatban ebben az időszakban, hogy a hazai bl meccsen a Hoffenheim ellen ő volt a csk.
A legjobb időszaka a január eleje, február közepe volt. Tükörsima meccsek a kupákban (Rotherham, Burton, Burnley), a Rotherham ellen gólt is szerez.
De nem csak a kupákban, az Arsenal, a Huddersfield és az Everton elleni bajnokikon is a régi önmagát idézi.
A Goodisonban igazi mester volt. Nagyon tetszett amit csinált. Közel tökéletesen passzolt (71-ből 65 ment jó helyre), a kezdőkörig fellépve, kvázi hátulról irányította a csapatot, rengeteg szerelés (egy kapura menő lövése volt a hazaiaknak), hat megnyert fejpárbaj.
Tankönyvbe ezzel a meccsel!
Aztán jött a Schalke elleni bl meccs, ami mondhatjuk: nem volt az övé.. A tizenegyest amit miatta fújtak be, azt erősen vitatom. A második sárgánál (hátrányban a csapat) úgy ítélte meg kell a fault. Ezért nem venném le róla a keresztvizet.
Négy nap múlva ott volt a kezdőben a Chelsea elleni ligakupa döntőn. Végigtolta a 120 percet, panaszra nincs okunk.
Február-márciusban elég sokat játszott, jobb-kevésbé jobb meccsek váltakoztak. A Brighton ellen a mezőny legjobbja volt.
A szezonvég furcsán alakult a számára. A londoni pl vereség során a Spurs új pályáján ő volt a City legjobbja, de már sok szerepet nem kapott. Pep letette a garast a Laporte-Kompany páros mellett, így csak pár perce maradt Otának csak a szezonban.
A hírek szerint a Copa és a szezon fáradalmait pihenő Nicolás szívesen visszatérne Valenciába.
Stones
Hullámzó szezonon van túl, ha finomak akarunk lenni, mivel durvák éppen nem akarunk, így maradjunk ennél a jelzőnél: hullámzó.
Tényleg nagyon fontos vele kapcsolatban: angol és még csak most lesz 25 és nagyon-nagyon jó képességű védő.
Erősen kezdte a szezont, majd volt egy kis megtorpanás, aztán igencsak gyengén zárta.
Persze, Pep azért rotált rendesen hátul, de a Community Shielden, az Arsenal elleni szezonnyitón, majd a Huddersfield eltaposásakor kezd, majd jön a sorminta, kezdő-pad-kezdő-pad. Aztán inkább kezdő, de végjátékban kiszorul a csapatból. Három igazán gyenge meccse volt, a három idegenbeli vereség. Chelsea, Leicester, Newcastle. Ez azért nem mutat jól.
Amikor nagyon jó volt, a Doneck ellen a bl-ben oda-vissza és ami fontosabb, a ‘pool ellen oda-vissza meccsek a bajnokságban. A donecki meccsben az az érdekes, hogy jobb oldali védőként szerepelt.
Gólja most nem volt, gólpassza is csak a Newport elleni kupameccsen.
Nem volt rossz, de nem ő volt, aki hátán cipelte a többieket (a Csernobil mém inkább ide kerül, bocsi). Van még mit elérni, el is fogja, én úgy hiszem, ebben az idényben léphet egy nagyot előre ő is..
Laporte
Az ember, aki egy jó szezont hoz le úgy, hogy két hibája miatt marad hiányérzet sokakban. Az ember, aki az angol bajnokság legnagyszerűbb csapatának oszlopa, nem francia válogatott. Aymericben is maradhatott hiányérzet.
4352 perc. Ő volt legtöbbet a pályán a mezőnyjátékosok közül. 35 bajnoki, 3 gól, 3 gólpassz, 3 sárgalap.
A Wolves elleni gólja pontot ért, Brightonban pedig az ő találatával vette át a vezetést a csapat (és került a tabella élére végérvényesen), ezek mellett a Lyon-i fejese ért még pontot.
Kiemelkedő meccse volt még az Arsenal elleni hazai bajnoki, pedig itt is balhátvéd volt, de remekelt. Sterlingről is (aki a mezőny legjobbja lett) óriási terhet kapott le a balszélen.
Három napra rá szintén a balon folytatta tovább, Everton idegenben. Szabadrúgás utáni fejesgól mellett tanítani való szélső védő játék.
Az ellenpólus a Spurs elleni két rövidzártlat. Nagyon nagy kár ezért. Szerencsére nem égett bele a hiba a további meccseken, remélem ő is tud még fejlődni.
Kompany
Mit is lehet írni?! Fogunk még, ha törik, ha szakad, lesz egy tisztességes Vinny búcsúposzt (valamikor, bármikor, de lesz, az kurvaélet).
Szóval Vinny, the MAN. A FÉRFI, a Kapitány, egy kicsit a Manchester City. AZ a gól meg beleégett az agyadba, ne is tagadd.
Mit adtak nekünk a rómaiak? Magasról teszek rá, az a kérdés mit adott nekünk Vincent Kompany?
Elég sok mindent. A személyiségét legfőképpen, na, meg a játékát. A szezon elején rendben volt, az a csodálatos teste. A Community Shield-en is beküldte Pep, hogy átvegye a tálat. Amúgy saját jogon lóbálta az összes trófeát idén. Kezdett a bajnokavatón, végigjátszotta az FA kupa döntőt, a ligakupa fináléban beállt a szünetben a megsérült Laporte helyére, a hosszabbítás miatt 74 perc jutott neki.
Nem volt sok meccse, 1782 perc, 39 alakalommal volt a keretben, az idény során sokszor kiújult az izomsérülése. De a jelenléte az öltözőben valami akkora plusz, amit nehéz lesz majd pótolni.
Voltak nagyon jó meccsei az idényben, de ami talán a legjobban megmaradt, az a decemberi watfordi meccs. A 7-8 évvel ezelőtti Vinny Guardiola kezei alatt. Csodálatos teljesítmény volt, hibátlan védőmunka, e mellett rengeteget volt nála a labda, sokat passzolt. Jól. Nagyon jól.
Aztán jött a szezon vége. A derb és,a Burnley, majd az a Leicester elleni meccs. Tökéletes búcsúajándék, nem tudom, hogy mikor volt három ilyen meccse zsinórban utoljára. Elképesztő, kalap le. Könnyek a szemben.
Most ennyi, de mint írtam, Vinny-re még visszatérünk.
Delph
Négy év Manchesterben. Két bajnoki cím, egy rakat hazai kupa.
Ki gondolta volna ezt?! Egy játékos akinek az volt a legfontosabb tulajdonsága, hogy angol. Persze nem csak ez a szuperképessége tette a csapat hasznos(?) — igen, sokszor hasznos — tagjává, hanem, az, hogy Pep balhátvédet tudott belőle faragni. Az előző szezonban 28 meccsből 26 alkalommal volt bal oldali védő.
Ebben a szezonban 1219 percet játszott, kevés. 2019-ben egy meccset tudott végigjátszani,
Érett a váltás, nem csoda, hogy az Everton vitte. Jó hogy voltál, nem baj, hogy mész. Sok sikert!
Mendy
Kabalafunkción kívül nem sokat lát el a csapatban, az igazság… Ha az elmúlt két szezont nézzük, többet látjuk a twitteren, mint a balszélen.
Pedig milyen jól indult minden! Community Shield meccs, aztán az első négy bajnoki, négy gólpasszal. Aztán.. Aztán, egy kisebb lábsérülés miatt az egész szeptember oda.
Októberben visszatér, de csak november közepéig bírja. Pedig milyen nagyszerű meccsek voltak akkor! Liverpool idegenben (csak ez lett x), a Burnley a Soton és a Doneck lemészárlása (5:0, 6:1 és 3:0), Spurs a Wembley-ben (1:0, ide), és a derbi (3:1).
De a térde, az a fránya térde. Műtét, rehabilitáció. Január végén kap 23 percet a Burton elleni ligakupa elődöntőn, de az orvosi stáb nem ad neki zöld lámpát, vissza kell fogni az edzés intenzitását. Remek.
Február végén a West Ham ellen helyet kap a meccskeretben, de semmi..
Porc a térdben, makacs dolog. Újratervezés áprilisban. Hatodikán 79 perc a Wembley-ben a kupaelődöntőn. Tizennegyedikén még mindig London, de már egy végigjátszott meccs a Palace otthonában.
Mindenki azt gondolta, hogy rendben van, főleg, hogy a Spurs elleni élet-halál bl meccsen is kezd. Az őrült visszavágón 84 perc jut neki, amikor feljött a Tottenham 4:3-ra, Sané váltja.
Ekkor látjuk utoljára. Kiújult a térdsérülése, több időt töltött Barcelonában a specialistánál, mint Manchesterben. Talán augusztusban edzésbe állhat. Talán.
Lassan felmerül a Mendy, vagy nem Mendy kérdés is..
Zincsenko
Jó teljesítmény, sőt, nagyon jó szezonja volt.
De… Kevés meccsen szerepelt. 24 bajnokin nem játszott, sok fontos, nagyon fontos meccsen nem kapott szerepet (szuperkupa, Lyon otthon, a két ‘pool elleni meccs, a Spurs elleni bl meccsek, a derbi otthon, kupaelődöntő stb. stb.), közte az összes(!) vesztes meccs.
Persze mindig más az ok (sérülés, taktika, forma), de ez sok mindenre rávilágít, közte a legfontosabb: kell egy stabil balbunkó.
Az, hogy ő lesz az, a visszaigazolt Angeliño, a sérülésekor egyszer csak felépülő Mendy, vagy az új szerződést (micsoda változás, egy éve még tessékelték volna kifelé az ukránt, most meg hosszabbítanak vele), sőt új mezszámot kapó (ő lett az új 11-es) Zincsenko? Kiderül.
Fernandinho
Ferna az, akit fenntartja a rendet. Elűzi a káoszt. Egyensúlyt teremt a pályán.
Nagy szavak, de van benne valami. Ő az a kapocs a védelem és a támadás között. Passzol, gürizik, ha kell odalép az ellennek (a sok kis cukifiú között lennie egy husángos férfinek is aki odaver, ő az).
A következő idény végén 35 éves lesz. Megjött Rodri, hogy átvegye a stafétát. Kemény menet lesz ez. Izgalmas feladat.
Ferna sokat nem volt sérült, de kiesebb izomfájdalmak, combizom húzódás, majd a szezon végén térdproblémák gyötörték. Sajna, öregszik.
A legcsodálatosabb meccse a hazai Chelsea elleni 6:0 volt. Áthatolhatatlan volt a vendégek középpályásainak, szinte mindig tökéletes ütemben lépett közbe, (nem meglepő) jól passzolt, rengeteg labdát szerzett, fejpárbajt nyert meg.
Az ellenpólus a januári newcasle-i vereség. Itt nem neki sem, van ilyen.
Amikor játszott stabil, egyenletes, jó teljesítményt nyújtott. Igazi pillér.
A csodálatos véghajrát kihagyta, ez azért mutatja: hogy van nélküle is élet. Lassan hozzá kell szoknunk ehhez.
A következő kanyar a támadószekcióé.