A meccs előtt csak annyi volt a biztos: nyerni kell. Pipa. Az eredményt látva nem tűnik nehéznek, de nem volt egy sétagalopp a Southampton elleni bajnoki.
Egy újabb meccsel közelebb a célhoz, de csak most indult a hajrá.
A kezdés előtt két visszatérőt köszönthettünk, Kolarov a csapatba, Richards pedig a kispadra. A csatár újra Edin volt, ez a 150. fellépése a City mezében.
A 2. percben már gólnak örülhettünk, Edin indult volna be a tizenhatoson belül, Fonte volt olyan idióta, hogy hátracsapta pöcsmagasságig a lábát, Edin pedig nem volt olyan hülye, hogy ne essen át rajta. Büntető.
Gazzaniga készült, de Yaya nem arra lőtte, ahová általában szokta. 1:0.
Két percre rá egy formás akció végén Samir lő alig mellé. Kár. Az 5. és a 15. perc között egy kicsit fölénybe kerültek a vendégek, a 20. perctől inkább ők domináltak. A 23. percben egy rossz mozdulat után kiment Rodriguez térde, a 27. percben folytatódott csak a játék, akkor érkezett a helyére Ward-Prowse. A kényszerszünet után méginkább szétesett a játékunk, a szentek itt jobbak voltak, de hosszútávon mi jártunk jobban a félidő végi ráadással.
A következő nagy helyzetünk a 35. percben következett, ekkor Nasri jobb oldali szabadrúgása után Džeko fejelte nagy erővel felsőlécre a labdát.
Kár, hogy nem ment be, mert alig egy percre rá Zabaleta kaszálta el Corkot a tizenhatos jobb csücskében, ez is tizenegyes. Lambert nagy erővel bebombázta. 1:1.
A 44. percben egy támadást Fernandinho két kézzel hatástalanít a félpályánál, aztán felpörögnek az események. A +1. percben olyan szép az akció, hogy a partjelző egy kurvanagy lest is elnézett a nagy gyönyörködésben. Yaya passzát Džeko sarkalta tovább Silvának (itt a gyönyör, itt a les), ő két csel után Nasrinak tálalt, 2:1. Kösz, spori!
+4. perc, Kolarov húz el, bead Gazzaniga elszáll, Edin érkezik, 3:1.
Ki gondolta volna? 39-61% a labdabirtoklás, oda, 3:1 ide.
Pellegrini erősíteni akart a középpályán (remélem ez az ok, nem sérülés), vagy csak félt az újabb Fernandinho sárgától? Jött García.
Szép lassan helyreállt a világ rendje, átvettük az irányítást. Az 59. percben jött egy nagy ziccer, de Džeko előbb a kapusba, aztán a lelátóra küldte a labdát. A 65. percben jött is Negredo, aki még nincs ‘beast’ fokozatra kapcsolva, a 72. percben egyedül törhetett kapura, de Lovren beérte (tíz percre rá is rontott egy ziccert, a kapusba lőtte).
A legnagyobb Soton helyzet a 75. percben volt, ekkor Lallana labdájával Lambert lépett ki, de félrehordott a lába.
A 77. percben Merlint váltotta JoJo, majd egy percre rá Yaya annyit borulgatott a tizenhatoson belül, míg sárgát kapott.
A 81. percben vége lett mindennek, Kompany pazarul indított a szokás szerint elrobogó Navas-t, aki beadott, Negredo és Gazzaniga lemaradt, Joveticsnek nem volt nehéz dolga, 4:1.
Gazzaniga azért valamit csinált is, a 86. percben a kapufára tolt egy Yaya lövést, ennyike.
Nasri gólja miatt akkora sírás, mintha ez történt volna:
Pedig a lófaszt. Ha nincs ez a gól, akkor a tizenegyesen kívül eltalálják a kaput? Gazzaniga kevésbé lett volna fakezű? Naugye.
A ‘motm’ Silva lett, de jó teljesítményt nyújtott Džeko, Yaya és Navas is.
Nem játszik rossz focit a Southampton, de most esélyük sem volt. Fontos siker volt ez, de a játék közel sem volt tökéletes, ennél az Anfield-en több kell.
A meccs jegyzőkönyve, és az összefoglaló: